Barion Pixel

A három legjobb motivációs trükk, amivel eddig találkoztam

 

Valljuk be, mennyi minden hasznos dolgot nem teszünk meg, mert nincs hozzá kedvünk. Amivel én gyakran találkozom, hogy a nyelvtanulás marad abban, mert a tanuló nem elég motivált. És persze azt is gyakran olvasom, hogy a tanár feladata motiválni a tanulót. S ha ez nem sikerül, akkor abban a tanár hibás.

Valójában senkit sem lehet motiválni

 

A van kedvem, belülről fakad. Max inspirálni lehet valakit, példát mutatni neki, vagy megmutatni, hogy vannak lehetőségek, választások. Természetesen nekem is vannak, „nemszeretem” tevékenységeim, de ösztönből, ráérzésből kitaláltam néhány trükköt arra, hogyan vegyem rá magam ezen nem kedvelt tevékenységek elvégzésére.

A mozgás, a sport, főleg a futás sosem volt a liblingem, bár nagyon irigyeltem azokat, akik arról regéltek, milyen felszabadító érzés, ha lefutották a távot. Gondoltam magamban, de jó is lenne eljutni odáig, hogyha valami miatt kimarad a kocogás, akkor az hiányozzon. Ezért kitaláltam valamit.

Imádok tanulni, persze olyat, ami engem érdekel. Összekötöttem a két tevékenységet. Füles, előadás, hangoskönyv + futás. Tök jó kombó lett belőle. Jelentem, tényleg eljutottam oda, ha kimarad, hiányzik.

 

A másik trükk is tökéletesen működik. Van egy kedvenc fotelem zsámollyal, amikor kész a munka, belekucorodom, és zene mellett olvasok, a nagy ablakon pedig kilátok a kertbe, a zöldbe. Ezt a helyet összekötöttem a nem szeretem munkákkal. Sokkal könnyebben veszem rá magam azóta ezek elvégzésére. Igazából sosem gondolkodtam el azon, hogy miért működik ez a mesterséges motiváció, mígnem rábukkantam a tudományos magyarázatára. És tényleg, hogy ez nekem miért nem jutott eszembe, hisz totálisan egybecseng az agyműködéssel. Egészen konkrétan a kapcsolatok kiépítésével.

A motivációt felülértékelik, a környezet fontosabb

 

A motivációt felülértékelik, a környezet fontosabb – írja a szerző (James Clear ). Két példát is hoz, amivel bizonyítja a kijelentését. Az olaj embargó idején, 1970-ben Hollandiában takarékosságra akarták szoktatni az embereket. Észrevették, hogy néhány házban 30 %-kal kevesebb áram fogy. Kíváncsiak lettek a szakemberek, hogy ennek vajon mi lehet az oka.

Képzeld el, csupán annyi, hogy a villanyóra ezekben a házakban, a folyosón volt jól látható helyen, míg a sokat fogyasztó házakban el volt dugva a pincébe.

A szokásaink kialakulása attól függ, hogy mit látunk

 

Az emberi szervezetnek 11 millió érzékszervi receptora van, ebből 10 millió a látáson keresztül érkezik az agyba. Tehát nem aszerint cselekszünk, amit akarunk, hanem ahogyan elénk tárják. Ezt te is megtapasztalhatod minden egyes bevásárlásnál. A szokások kialakulása pedig mindig egy ingerrel kezdődik, ami kiváltja a vágyat. Így működtetik a reklámokat is, hatva ezzel a receptorokra s kialakul benned az égető vágy, hogy megszerezd azt a valamit.

 

Nos, ezt az emberi reakciót tudod a magad hasznára fordítani. Pontosan úgy, ahogy én is tettem ösztönből.

  1. Párosítsd a kedvelt tevékenységedhez a nem kedveltet.
  2. Kösd a lakásod kedvenc helyéhez a nem szeretett tevékenységet.
  3. Lágy, kellemes, nyugtató zenei aláfestés is segíti a motivációt.

 

Mindezekhez szükséged lesz tudatosságra, önismeretre.

 

  1. Vedd számba azokat a cselekvéseket, amiket szeretsz. Autót vezetni, túrázni, illatos habfürdőben elmerülni, kertben kávézgatni.
  2. Nézz körül a lakásodban, hol szeretsz lenni.
  3. Mi az a zenei stílus, ami megnyugtat, lecsendesít, jó érzést kelt.

 

Minden tettedet megelőzte egy érzés. Megfordítva, egy érzés kivált egy cselekedetet. Ha a negatív érzést le tudod váltani, vagy legalább semlegesíteni, máris motiváltad magad.

Semmiféle kívülről jövő motiváció sem tart sokáig. Sem a kényszer, sem a jutalom. A belülről fakadó önmotiváció a valódi, tiszta, eredeti érzés. Magadért teszed és nem azért az emberért, megszerzendő tárgyért, ami rajtad kívül van.

 

Kép forrása: Olga Samarina

Megosztás:

Facebook
Twitter
LinkedIn
E-mail
Nyomtatás