Miért működik a hívószó módszer? Válasz egy kétkedőnek.

Kaptam egy fiatalembertől egy reflektálást a hívószavas szótanulási módszerre. Feltételezések sorát olvashatjuk tőle, hogy miért nem tud működni a módszer.

Úgy érzem, tényleg itt a paradigmaváltás ideje a tanulással kapcsolatban. Mindenképpen tudni kell, hogyan működik az agy tanulás közben. Mivel nem túl régen foglalkoznak vele tudósok és neurológusok, nem is igen van tudomása az embereknek arról, hogyan tanul az elme. Így a feltételezések illetve a saját szokások maradnak. Sok esetben még mindig a magolás.

Te is biztosan megtapasztaltad már, hogy idegen szavakat, emberek nevét vagy sok minden mást úgy jegyeztél meg, hogy ezt mondtad:

Ezt könnyen megjegyzem, mert hasonlít arra, hogy..

das Haus- ház

face – arc – Facebook-ról

sing, singen- énekel Ha angolul tudsz, németül könnyű. Vica verza

Bemutatkozáskor az új arcot azonnal társítod ismerősödhöz, akit szintén úgy hívnak.

Az agy asszociálva tanul. Azt az újat jegyzi meg könnyen, amit tud már meglévő ismerethez kötni.

A nyelvtanulás esetén ezt kulcsszó technikának hívják. Vagy, ahogy én neveztem el, még mielőtt tudtam volna, hogy a módszerrel éveken át kísérletek folytak és kulcsszónak hívták.

https://artofmemory.com/files/mnemotechnics_some_limitations_of_the_mnemonic_keyword_method_for_the_study_of_foreign_language_vocabulary.pdf

De nem a fenti link az egyetlen, a kísérletekről. Végeredmény azonban mindenképp megdöbbentő, minden kísérlet esetében. Hagyományos szótanulással 28 szóra, kulcsszóval 88 szóra emlékeztek a kísérleti alanyok.

Én azért készítettem el a hívószavas szókártyákat, mert saját tapasztalatom bizonyított, bizonyít, immár 30 éve. Vagyis csináljuk. Kell ennél több bizonyíték? Igen? Megszámlálhatatlan mennyiségű visszajelzés azoktól, akik a kártyáimmal tanulják a szavakat, hogy tényleg megmaradnak a szavak. Végre egy módszer, amivel nem felejtik el őket. Szórakoztató.

Nézzük végig a feltételezéseket, amiért úgy gondolja, bukik az egész.

Azt mondja, 2000-4000 szóhoz lehetetlen történetet kitalálni.

Ez azért téves, mert igenis ki lehetne. Memória világbajnokok is megteszik, akik ugyanolyan képességű emberek, mint te. Negyed óra alatt 600 történetet összedobnak.

De nem kell ennyi sztorit megjegyezni. A történet csak mankó. Addig kell, míg a szó nem működik nélküle. A módszer következő lépése, hogy ismételni itt is kell. A szót azonnal el kell kezdeni használni. Ahogy önállóvá válik, már nem kell a hívószó. Ugyanúgy, ahogy a gyermek tanul járni. Először vezetve, majd egyedül.

50 történethez baromira olvasottnak kell lenni.

Tévedés. A történet akkor ütős, ha nem igaz. Extrém, kitalált történetek a legjobbak. Egy valami igaz! A jobb agyfélteke edzettségétől függ, hogy ezek a történetek jönnek e. Vagy, milyen gyorsan jönnek. Na de soha nem mondtam, hogy a hívószavas módszernél nem kell dolgozni.

Az emberek fejében néhány közszereplőnél nincs több.

Nem is kell, hogy feltétlen közszereplő legyen. Saját ismerős is jó. De megint azt mondom, csak addig kell a szereplő, míg az új szó aktívvá nem válik a használattól. Biztos vagyok benne, hogy ezt is megtapasztaltad már. Tudsz valamit, amit nem magolással jegyeztél már meg. Hogyan? Azt már nem tudod, de mindegy is. Hidd el az agyad sokkal, de sokkal okosabb, mint feltételezed.

Néhány költőn kívül az egyszeri embernek nincs akkora fantáziája hogy többszáz -ezer olyan történetet képzeljen el, amikben nem lesz ismétlődő képi elem.

Mondom, nem kell ezer történet. Legfeljebb 3-4 napra való. Ahogy halad az ember a szavakkal.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mit kezdünk a rengeteg hasonló hangzású idegen szónál.

Azzal van a legkönnyebb dolgunk, mert csak egyet kell megtanulni, a többit arra akasztjuk.

A nagymamámat Katalinnak hívták. Bemutatkozik valaki, Katica. Máris látom a képet. Katica katicabogarat ad a nagymamám kezébe. Kata- Most azt látom, hogy Kata odaáll a nagyim elé és letakarja a felét. Kati i betűt fest piros festékkel nagyi homlokára.

Mit kezd egy japán vagy kínai tanulásnál, amikor ugyanaz a hang -hangsor – hangsor variáció 30 jelentéssel bír.

Ugyanígy gondolkodnék. A kísérleteket egyébként kínaival is végezték.

Az az egy biztos, nem magolnék, nem is bíztatok senkit magolásra ezzel az indokkal:

a kártyára leírt történet elképzelése már nagyobb melóval fog járni mintha magolásos mantrázással vinnénk be a tudatalattiba a szót.

Mantrázás, avagy magolás egyáltalán nem hatékony. Azt már tudjuk, hogy másnap kezdhetjük elölről. Egészen friss vizsgálatok bizonyították, hogy az információrobbanás előtt 7-14 szer kellett ismételni egy szót, hogy emlékezz rá. Azóta 40- szer is. A legdurvább 160 ismétlés volt. Ok ez extrém eset.

De mekkora károkat okoz magának a nyelvtanuló a magolással! A magolás unalmas. Ami unalmas, az előbb utóbb utálatossá válik. Jön a halogatás. Eredményesen tanulni öröm nélkül nem lehet.

Önértékelés letörés is súlyos következmény. Nem tudok szavakat megjegyezni. Buta vagyok, Nincs nyelvérzékem. Folytathatnám, mert van mivel.

A történetek elképzelése, amit hangsúlyozok, nem kell megjegyezni, élvezetes. Főleg, ha elég extrém a kép. Humoros vagy szexis. Mindkettő üt.

Soha, sehol nem találkoztam még kutatóval, tudóssal, professzorral, aki a magolást preferálta volna a bármily más szótanuló technikával szemben.

Benny Lewis hivatásos nyelvtanuló poliglott 8 nyelven beszél. 3 hónap alatt tanul meg egy nyelvet. Így ír a könyvében: „A kulcsszó módszer a leghatékonyabb és legszórakoztatóbb szótanulási módszer. Asszociálsz markáns képekre, amelyek hasonlítanak az új szóra, amit meg akarsz jegyezni. Mindig, amikor egy új szóval, szólással találkozom, valami szórakoztatóra gondolok. Elfelejthetetlen képre, vagy rövid történetre, ami azonnal megtapad.”

És egy csomó példával támasztja alá. Francia, kínai, spanyol, német, cseh szavakkal.

Vera F. Birkenbihl a tanulásmódszertan nagyasszonya ezt mondja a „Sprachenlernen leichtgemacht című könyvében:

„A magolás gyenge jeleket hoz létre, aminek következtében a buta ismétlés untat, majd frusztrálttá tesz. Magolással kognitív vákumot hozunk létre. Olyan, mint árral szemben evezni.

A legügyesebb magolók tudnak a legrosszabbul beszélni. (kóreai, kínai, japán)”

Azt szoktam mondani, nem vitatkozni akarok, hanem eredményt elérni. Szívesen fogadok bármilyen új ötletet, amivel a nyelvtanulás élvezetes, gyors és rendkívül eredményes lesz. De az, hogy az a magolás legyen, az kizárt.

Azt sem mondom, hogy nyelvtanuláshoz csak a hívószó technikát alkalmazd. Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=oCkDgvkbuvE&t=1137s

Szerző

A nevem Weitz Teréz. Bő három évtizedes német nyelvtanári, 20 éves nyelvvizsga előkészítő és 20 éves szinkrontolmács tapasztalatom alapján fejlesztettem ki az egyéni tanulási-nyelvtanítási módszeremet.