Döntésképesség – megy neked?

 

Van egy nyelvtani anyag németből. A mindenki-t kétféleképpen lehet kifejezni, jede vagy alle szavakkal. Diákjaim mindig megkérdezik, mikor melyiket kell használni. Mivel kissé bonyolult és több szálon futó dologról van szó, ezt szoktam válaszolni:

– Egyenlőre tedd azt, hogy választasz. Amelyik szimpatikus. De ha meghoztad a döntést, utána be kell tartanod az azzal járó szabályt. Jede után egyes számban, alle után többes számban ragozunk.

Miközben ezt magyaráztam bevillant egy kép. A döntés szabadsága a Te kezedben van. Legyen életed bármely területéről szó.

  • Életmódváltás
  • Munkahelyváltás
  • Párkapcsolat
  • Vállalkozás indítása
  • Tanulás/ nyelvtanulás

Mindennek ára van.

 

Semmi sincs ingyen. A döntés és nem döntés ára mérhető. Pénzben, időben, lelki egyensúlyban, kiteljesedésben, boldogságban.

A nem döntés is döntés. Az emberek többsége panaszkodik. Nem elégedett a testsúlyával, kinézetével, egészségével, párkapcsolatával, életszínvonalával, munkájával, őket körülvevő emberekkel, munkatársakkal, családtagokkal. Napjaival, ÉLETÉVEL.

Tökéletesen tudja, mit kellene tennie, hogy változtasson a sokszor már elviselhetetlen, fájdalommal teli napjain, önostorozásán. De nem dönt. Vagyis a nem döntést választja.

Túl drágának tartja az új életet.

  • Le kell mondania a kedvenc kajáról, a kanapén punnyadásról, a telefonja simogatásáról.
  • Beleragad a mindennapi mókuskerékbe. Az élete péntek délutántól vasárnap délig tart. Nem tovább, mert este már retteg a héttől.
  • Hagyja elhidegülni, elromlani, a párkapcsolatát. Egymást hibáztatva, vádolva a közösen elrontott életükért. Mígnem valamelyiküknél elszakad a cérna és lép.
  • Le kell mondania a szabadidejének nagy részéről és fel kell vállalnia a rohanással, szorgalommal, odafigyeléssel, gondolkodással, önismerettel járó életformát.

A boldogtalan életét próbálja kompenzálni. Álörömökkel. Internet, játék, túlzásba vitt edzések, vásárlásfüggőség. Szerencse, ha nem megy tovább alkohol és drogfüggőségbe.

Miről mondott le?

 

Az önmagával, testsúlyával, egészségével elégedett emberről.

Arról, hogy minden reggel úgy keljen fel, hogy örül a napnak, munkájának. Felismerje a benne rejlő képességeket és újabbnál újabb csodákat éljen át önmagával kapcsolatban. Sikerélmények, AHA élmények zuhatagában fürdőzzön.

Lemond arról, hogy választott párjával boldog, békés perceket, órákat, napokat, éveket KÖZÖS ÉLETET éljen át. Lemond az egykoron szerelmesem tervezett álmokról, s szépen lassan alig észrevehetően átengedi másnak ennek esélyét.

A döntések oka a félelemben keresendő

 

A kudarctól való félelem a legerősebb visszatartó erő. Amit mondanak mások, a nem vagyok elég jó, okos, szép. Nem vagyok szerethető, ha kiderülnek a hiányosságaim. Megszégyenülök. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Mind-mind tanult szokások. Szokásaid összessége vagy. Tanult viselkedésforma. Otthonról hozod. Anyukád is ezt tette. Az ő anyja is ezt tette. Nem vagy tudatában döntésképtelenségednek, félelmednek, alacsony önértékelésed súlyosságának. Véleményem szerint az önbecsülés letörés az egyik legrosszabb tanult viselkedésforma. Mert egy önbizalom hiányos emberrel együtt élni embert próbáló feladat. Kihat a család minden tagjának életére.

Az önbizalom hiányos ember önmaga börtönében vegetál. A kis rácsos ablakon kukucskál ki a kék égre, a madarak szabad röptére. Irigyelve őket. Az irigység rossz. Az irigység megerősíti a hiányt. Bezzeg a madárnak szárnya van. Könnyű neki repülni. Szerencsés is, hisz madárnak született.

A madár felvállalta a veszélyt. A szabadságnak ára van. Belebukhat ebbe az életformába. Örökös veszélyben él. De ÉL, mert a veszélyt nem is annak látja. Fentről tekint a világra. Ő ezt szokta meg. Ebben nőtt fel. Az anyamadár nem csak repülni tanította meg, hanem arra is, hogy figyeljen a jelekre. A lehetőségekre, a veszélyekre. A kismadár eltanulta az anyjától azt, hogy a szárnyalásért fizetni kell, de megéri. Soha nem értené meg azt, aki börtönbe zárva, szárnyaszegetten éli boldogtalanul az életét.

Mi a megoldás?

 

Nem az én kezemben van. Csak abban bízhatok, hogy sokaknál megszületik a BELÁTÁS. Bízni szeretnék abban, hogy a tükröt tartó kézre nem ellenségként tekintenek.

Akik így élnek, nem tudnak valamit. Iszonyatosan, mérhetetlenül fontosat. A nem döntésüknek, életszemléletüknek nem csak önmagukra van negatív romboló hatása, hanem a közvetlen és tágabb környezetükre.

ANYUKÁK, ti már felnőttek vagytok

 

Ti alakítjátok a világot. Ti vagytok a példa előttük embrió koruktól kezdve. A gyerek tüköridegsejtjei benneteket másol, s adja tovább azt a viselkedésformát, személyiséget, játszmákat, maszkokat, mit tőletek tanult. 4 éves korig megtörténik a személyiség kifejlődése. Utána nehéz változtatni.

Nincs tökéletes anya. Soha nem is lesz. De lehet egyre jobbá válni.

ÉBREDÉSSEL, BELÁTÁSSAL, TETTEKKEL, KITARTÁSSAL. FELELŐSSÉGVÁLLALÁSSAL. Fájdalmakkal fog járni.

Írnom kellett, mert azt látom, érzem, tapasztalom, szenvedem, hogy nagyon rossz felé haladunk.

Én sem vagyok tökéletes. Mégis biztos vagyok benne, hogy lehet a gondolkodásmódomból tanulni, fejlődni. Sokáig aludtam én is az elnyomottak álmát. Börtönben sínylődve. Beláttam, felébredtem. Nincs olyan perce a napnak, hogy ne tartanék önvizsgálatot. Fejlődni akarok. Halálom utolsó napjáig. Ezért meg is teszek sok mindent. (Még nem mindent, de egyre többet.:))

Hitvallásom mese formájában:

 

A tengeri csillagok

Szörnyű vihar kerekedett a tenger felett. Jeges szél hasított végig a vízen, hatalmas hullámok keletkeztek, amelyek kalapácsütésszerű zajjal ütődtek neki a partnak. Úgy tűnt, mintha acéleke szántotta volna föl a tenger fenekét, összekaszabolva a tengerfenék kisebb lakóit, rákféléket, puhatestűeket, tíz méterre a tenger felszínétől.
Amikor a vihar – olyan gyorsan, mint ahogyan keletkezett – elmúlt, a tenger megnyugodott és visszahúzódott. A partot sár borította, amelyben ezernyi tengeri csillag vívta haláltusáját. Annyian voltak, hogy az egész tengerpart rózsaszínné változott.
Sok-sok ember futott a partra, hogy megnézze az eseményt. Forgatócsoportok is érkeztek, hogy lefilmezzék a tengeri csillagokat, amelyek szinte mozdulatlanul haldokoltak.
Az emberek között ott volt egy kisfiú is, aki – miközben apja kezét szorította – szomorúan nézte a kis tengeri csillagokat. Mindenki ott állt és nézett, senki nem tett semmit. A kisfiú hirtelen elengedte az apja kezét, levette a zokniját és a cipőjét és a vízpartra futott. Lehajolt és felmarkolt három csillagot, majd rohanvást a vízbe dobta őket. Ezt többször is megismételte.
Egy cementállványon álló férfi odakiáltott a kisfiúnak:
– Mit csinálsz te gyerek?
– Visszadobom a tengerbe a csillagokat. Ha nem tenném, elpusztulnának mind itt a parton. – válaszolta a gyerek anélkül, hogy abbahagyta volna az ide-oda futást.
– De több ezer tengeri csillagot úgysem tudsz megmenteni. Túl sok ez neked! – kiáltotta a férfi. – Ez a part rettentő hosszú! Nem tudod megváltoztatni a dolgokat!
A gyerek elmosolyodott, lehajolt egy újabb csillagért, s ahogy elhajította, be a tengerbe, így válaszolt:
– De ennek az egynek a sorsát itt biztosan megváltoztattam!
A férfi elgondolkodott egy pillanatra, aztán lehajolt, levette a zokniját és a cipőjét és lement a partra, ő is elkezdte összeszedni és visszadobálni a csillagokat a tengerbe. Rögtön utána lejött két lány is, így már négyen dobálták a csillagokat a vízbe. Néhány perccel később már ötvenen voltak, aztán százan, kétszázan, ezren, akik mind a csillagokat dobálták vissza a vízbe.
Így mindegyik megmenekült.
Ahhoz, hogy megváltoztassuk a világot, elég, hogyha valaki, akár a legkisebb is, vegye a bátorságát és elkezdje.
(Bruno Ferrero)

Forrás: https://kincsesfuzet.hu/tag/a-tengeri-csillagok/

Szerző

A nevem Weitz Teréz. Bő három évtizedes német nyelvtanári, 25 éves nyelvvizsga előkészítő és 20 éves szinkrontolmács tapasztalatom alapján fejlesztettem ki az egyéni tanulási-nyelvtanítási módszeremet.