Előbb lesz az emberből gép, mint a gépből ember. Egészen jó úton haladunk afelé, hogy egy kaptafára gondolkodjunk. Upsz, rosszul mondtam, mert egyáltalán nem gondolkodunk. Leszoktattak minket erről. Mondjuk nem is volt nagy kihívás, mert a gondolkodás fárasztó, sok energiát fogyaszt, és az agy a fizika törvényeit követi. Arra törekszik, hogy minél kevesebb energiával érjen el valamilyen eredményt.
Tanulni bárki tud
A kiskacsától kezdve a delfinen át a csimpánzig. Az ember is tud tanulni. De tud valami olyat, amit csak és kizárólag ő tud. Adatokból tudást szerezni és ötletelni. Őrült ötletekből a fejlődést előremozdítani, a világot megváltoztatni. Ennek a folyamata: adat, információ, tudás, ötlet. Az adatok élettelenek, a múltból gyűjtötték őket. Gondolj csak a tőzsdére. A múltbéli adatokból nem lehet kitalálni a jövőt. Ha így lenne, már bárki milliárdos lehetne.
A komputer a legjobb adatfeldolgozó
Adatokat feldolgozni, elemezni? Nem kell hozzá ember. Egy komputer képes ezt a munkát elvégezni, nem is akárhogy.
A komputer 3 400 000 000 Hz gyorsasággal dolgozik.
Pontos, precíz. 1000 000 000 000 lépésből, csupán 1 x vét.
Összeköti az egész világot.
Bármilyen adatot ki lehet guglizni, meg lehet számolni, mérhető.
Az emberi agy
Ezzel szemben az emberi agy lassú és lusta. 500 Hz a lassúsága.
Folyton hibázik. A legjobb esetben is minden 1000. lépésnél vét.
Mindig magával van elfoglalva, nem a világgal kötődik.
Időnként használhatatlan, mert beteg vagy depis, most éppen azért, mert elhagyta a szerelme.
Ezek után jogos a kérdés! Hogy a csudába akarja az oktatás, az emberi agyat arra használni, hogy adatokat jegyezzen meg? A technika korában a komputerrel felvenni a versenyt?
Az iskola mást sem tesz, mint adatok tömegét, kész információt tölt a fejekbe. Aki azt pont ugyanúgy vissza tudja böfögni, azt értékelik ötösre.
Mit tud az ember?
Megérteni csak az ember tud. Erre egyetlen állat, s a világ legokosabb komputere sem képes.
Hogy lett okos egy komputer? Ahhoz, hogy felismerjen egy széket, 3 millió szék képét kellett beletáplálni. Lineárisan gondolkodik, adatokat dolgoz fel, rendszerez, majd kidobja a választ. Az agynak elég egy kép egy székről, és a másodperc töredéke alatt tudja, hogy az egy szék, de arról is tudja, hogy szék, ami raklapból, vödörből, vagy gumiabroncsból készült.
Egy komputer az tudja, hogy ez két pont és egy zárójel. A fiú viszont érti a barátnője üzenetét, még akkor is, ha egyetlen szót sem írt neki.
Vagy nézd meg ezt a képet.
Egy komputer lát egy kört és egy egyenest. Soha, de soha nem fogja érteni azt, amit az ember.
Az ember hibáiból születnek a legnagyobb ötletek
A gép szabályosan dolgozik, algoritmusok szerint. Az ember megszegi a szabályokat.
A szabályszegésből születik meg az új. Az ember hibázik. A hibáiból születnek a legjobb ötletek. A gépek tudnak építeni. Akár egy autót is. De új autót nem tudnak kitalálni. A Teslát nem gép találta fel.
Mi a tudás?
Azzal, ha adatokat tömnek a fejekbe, azokat elemeztetik, az nem tudás. Az adat és az információ is lekattintható.
Mi a tudás? Nem kattintható le a világhálóból. Nem is mérhető.
Az oktatásunk bizony nem előre megy. S hogy ennek a jövőre nézve milyen hatása lesz? Bőrbe bújtatott robot agyak, akiket valakik joystick karokkal irányítanak.
Mi a megoldás? Adatokra szükség van. Az abból leszűrt információra is szükség van. Tanulni lehet értelem nélkül, de érteni tanulás nélkül nem lehet.
Tovább kell lépni a tanulásról egy következő lépcsőfokra, a gondolkodás és megértés fokára. Ki kell irtani az olyan korlátokat, hogy a hibázás baj. A hibázás lehetősége a fejlődésre.
Merj őrült lenni. Más, kiugró, eltérő. Ne várj, hogy ezt az oktatási rendszer fogja megadni. Ezt magadnak kell megszerezned úgy, hogy megtanulsz értőn tanulni.
forrás:
Henning Beck: Das neue Lernen heißt Verstehen
Henning Beck biokémikus, molekuláris neurológus
