Miért nem elég ma már az, ha a gyerek „megtanulja” a leckét?

Mi a baj a mai tanulással és miért kerülhet emiatt hátrányba az, aki csak magolni tanul meg?

 

1. EGYÉNI SZINT – Az ember a rendszerben

Ha nem változik:

 

A gyermeked kreativitása és gondolkodási rugalmassága csökken:

A magoláson alapuló tanulás nem fejleszti a gyerek kritikai gondolkodását, ezáltal sem a problémamegoldását sem az érzelmi intelligenciáját. Nem lesz képes alkalmazkodni egy gyorsan változó világhoz.

 

Énhatékonyság gyengülése:

A diák azt tanulja meg, hogy „valakinek meg kell mondania, mit kell tudni”. Hova vezet ? Nem alakul ki belső motiváció, önirányítás és felelősségérzet a tanulásért.

 

Pszichológiai következmények:

Iszonyat gyorsan kiég, szorong, önbizalma romjaiba hullik. Azoknál a gyerekeknél különösen, akik nem illeszkednek a rendszer sablonjába.

 

Ha a tanulás továbbra is magolás marad:

Az ismeretek gyorsan elavulnak és elfelejtődnek. Teljesen feleslegesen tett bele időt és energiát.

Nem alakulnak ki benne hosszú távon hasznos készségek, mint a tanulni tudás képessége, reflektív gondolkodás, rendszerszemlélet vagy kreatív tudásalkotás.

 

 

2. TÁRSADALMI SZINT – A közösség alakulása

Ha nem változik:

 

Társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülnek:

Az iskolarendszer nem kompenzálja, hanem felnagyítja a szociális és kulturális hátrányokat. Azok, akik nem férnek hozzá alternatív tanulási lehetőségekhez, versenyhátrányban maradnak. Vagyis a gyereked lemarad.

 

Kulturális szakadékok keletkeznek:

A suliban tanult tudás egyre kevésbé számít, miközben az interneten sok mindent megtanulhatunk. Csak ott gyakran keveredik az igazság a butasággal, és emiatt könnyebb félrevezetni vagy egymás ellen fordítani az embereket.

 

Az oktatás elveszti létjogosultságát:

Ha a gyerek nem érzi azt, hogy az iskola valóban az életre készíti fel, akkor könnyen elveszti benne a motivációját, és egyre kevésbé fog kapcsolódni a közösséghez. Így felnőttként is nehezebben találja majd a helyét a társadalomban.

 

 

3. GAZDASÁGI SZINT – Munka és megélhetés

Ha nem változik az oktatás:

 

A gyerek nem találja meg a helyét a munka világában:

A jövő munkahelyei olyan embereket keresnek, akik rugalmasak, tudnak együttműködni, és képesek új dolgokat tanulni. Ha az iskola továbbra is csak magolást vár el, a gyerekek nem ezekre a készségekre készülnek fel, így hátrányba kerülnek.

 

Elmarad az új ötletek születése:

Ha mindenki ugyanúgy gondolkodik, nincs újítás. A gazdaság akkor tud fejlődni, ha van kreativitás, kísérletezés, gondolkodás. Ennek hiánya hosszú távon gyengíti az országot is.

 

A gépek kiszorítják a magoló embereket:

Amit csak emlékezetből kell elvégezni, azt a számítógépek és mesterséges intelligencia egyre gyorsabban, pontosabban és olcsóbban csinálják. A gyerek akkor lesz értékes, ha olyasmit tud, amit egy gép nem: gondolkodni, érezni, dönteni, ötletelni.

 

 

4. CIVILIZÁCIÓS  SZINT  – Emberi túlélés és fejlődés

Ha nem változik az oktatás:

 

Nem leszünk képesek nagy problémákat közösen megoldani:

A klímaváltozás, az etikai kérdések, vagy a mesterséges intelligencia kezelése mind olyan kihívás, amit csak közösen, okosan lehet megoldani. De ha a gyerekek nem tanulnak meg együtt gondolkodni, rendszerekben látni a világot, akkor nem tudják kezelni ezeket a problémákat.

 

Elvesznek az alapvető emberi értékek:

Ha a gyerek csak versenyez, megfelel, és nem tanulja meg, hogyan működjön együtt másokkal, akkor felnőttként nehezebben lesz képes közösségben élni, együttműködni, közös célokért dolgozni.

 

Veszélybe kerül az emberiség jövője:

A világ túl gyorsan változik ahhoz, hogy régi módon gondolkodjunk. Ha nem tanulunk tudatosabban élni, dönteni és tanulni, az emberiség hosszú távú túlélése is veszélybe kerülhet.

 

ÖSSZEGZÉS– Mi az ára annak, ha nem változtatunk?

Ha nem változtatunk a tanulás módján, akkor nemcsak a gyerek jövőjét kockáztatjuk, hanem egész generációk lehetőségeit veszítjük el. A mai iskolarendszer sokszor nem életre, hanem vizsgákra készít fel. Ez ma már nem elég.

 

POZTÍV JÖVŐKÉP – Mi történhet, ha változtatunk?

A tanulás az élet természetes része lesz:

Az iskola nem kötelező rossz, hanem egy izgalmas hely, ahol valóban készségeket tanulnak a gyerekek, nem csak adatokat.

 

Egy kreatívabb, gondolkodóbb társadalom alakul ki:

A gyerek nem csak „megtanulja a leckét”, hanem érti is, és új ötletei lesznek. Képes lesz kérdezni, problémát megoldani, közösen gondolkodni.

 

Mentálisan egészségesebb generáció nő fel:

Olyan fiatalok, akik tudják, kik ők, mire képesek, mernek hibázni, együttműködni és megtalálják a helyüket a világban.

 

Ha nem akarsz lemaradni a folytatásról, amiben felvázolom a változás lehetőségét a jelenlegi oktatási rendszerben, akkor iratkozz fel a hírlevélre.