A történelem során mindig voltak nagy változások. Hatalmas fordulatok. Most is benne vagyunk a sűrűjében. Óriási átalakuláson megyünk keresztül. Talán Popper Péter szavai adják vissza leginkább azt, ami velünk történik, amit magunkkal teszünk
„Ha én ördög lennék, és megbízást kapnék egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot, pontosan azt tenném, amit most az emberek. Siettetnék, gyorsítanám a fejlődést, a történéseket, az információáramlást, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. Addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meg nem haladja az ember élményfeldolgozási képességét, az emocionális teherbírását, és ennek súlya alatt meg nem roppan.”
Az evolúció
Az ipari forradalom idején Londont fehér lepkék százezrei borították el. Kis idő múlva feketék lettek. Nem! Nem a szennyezett levegőtől! Alkalmazkodtak a körülményhez. Rájöttek, ha fehérek maradnak, szinte világítanak, és könnyen madarak áldozatául esnek. Ezért váltottak színt.
Alkalmazkodnunk kell
Képzeld el, hogy van egy kerted, amiben a családnak megtermelitek az élelmet. Elvetetted a magot, elültetted a palántát, nagy gonddal, odafigyeléssel. Szinte még el sem készültél, leszakad az ég. Kimossa a magokat. Lekaszálja a palántákat, te pedig kezdhetsz mindent elölről. Ha ilyen viharok állandóvá válnak, kénytelen leszel alkalmazkodni, különben nem lesz mit adni a családnak.
Talán nem is vagy tudatában annak, hogy mindez már most is így megy végbe. Az elmédben. Olvasd csak el még egyszer a Popper idézetet.
Elveted a magokat, tanulsz, majd a munka után magadra zúdítod az információ zuhatagot, s mosod ki az ültetvényt.
Tanulj másképp!
Ha nem vetted volna észre, a média képekkel, érzelmi viharokkal szőnyegbombázza az elméd. Ezek a képek egyre hangosabbak, extrémebbek. A figyelmedért harcolnak. Az érzelmek lekövethetetlenek. Egyik pillanatban siralom majd öröm utána megint borzalom, földrengés és hupsz jön a divatbemutató. Az ingerküszöböd egyre magasabb. Vagy talán már nincs is, amire reagálnál. Csupán közöny.
Nincs saját képed
Elfelejtettél saját képet alkotni, nem tudsz vizualizálni. Az meló. Koncentrálni kell, energiát beletenni. Tudod, milyen gyakran hallom, hogy „nem tudok képet látni.” Pedig olyan nincsen, hogy nem tudok. Az valójában azt jelenti, nem akarok. Túl nagy az ára. Nem éri meg nekem azt az időt és energiát, amennyit bele kell fektetni.
Aki nem változtat a tanulási szokásain, nem tanul meg újra vizualizálva, kreatívan tanulni, gondolkozva tanulni, az elvész, mint a fehér lepke, mely nem vette észre, hogy az életben maradáshoz alkalmazkodni kell.
A tanulási technika, amit összeállítottam csupa-csupa képalkotás. Újra megtanulsz látni.
Reni felhívott.
– Nem tudok képet látni. Nekem ez nem megy.
– Oh, hát ha folyton ezt mantrázod, akkor mit vársz? – kérdeztem. Mantrázd az ellenkezőjét. Minden egyes alkalommal, amikor WC-re mész, pisilés közben mondd ezt: Egyre jobban tudok képet alkotni.
A legtöbb, mit egy tanár megtehet, hogy az embereket arra emlékezteti, amit mindig is tudtak.
Mit tudtak régen az emberek?
Cyrus perzsa király az összes katonája nevét. Seneca 200 verset kívülről. Ciceró 5-6 órán keresztül szónokolt jegyzet nélkül. Használták a szürkeállományukat. Kénytelenek voltak, hisz a papír megfizethetetlen volt.
A memóriád végtelen
Feladatom emlékeztetni téged arra, amit az ember tudott. S tudná ma is. Emlékeztetlek arra, hogy a memóriád végtelen. Az élő szerkezet a koponyádban képes bármennyi információt eltárolni. Az agykéreg 2m²-es lakhelye 100 milliárd idegsejtnek ad otthont. A tiéd is.
Hogy lehetséges, hogy nem használjuk ki ezt a hihetetlen mértékű lehetőséget? Miért tekintünk a tanulásra negatívan?
Túl nehéz, fárasztó. Nem vagyok elég okos. Nem jó a felfogásom. Nincs nyelvérzékem. Szégyellem magam, ha nem tudok valamit.
Szívvel- lélekkel tanulni
Az agyad az örömet keresi. A fenti negatív érzelmekkel esélyed sincs boldogan, kitörő örömmel tanulni. Szívvel és lélekkel. Az egyik a másik nélkül még csak fél sikerhez sem vezethet.
Mi a tanulás?
Az új információt kapcsolod össze a belső világoddal. A tanulási képességet, a memóriakapacitást a belső világ határozza meg. Hozzátartozik a több ezer éves kulturális örökséged és a saját élettapasztalatod. Lefordítva ez annyit jelent, hogy amit megéltél, megtapasztaltál, hallottál, láttál az életedben, az mind lenyomatot hagyott. Még az is, hogy mikor és hányszor cserélték a pelusodat s azt milyen érzelemként élted meg.
A kulturális örökséged is széfekbe zárva elméd mélyén valahol. A transzgenerációs pszichológia megdöbbentő felfedezésekre jutott ebben a kutatásban.
Bármilyen emlék előhívható hipnózissal, mely bizonyíték arra, hogy valóban erre vagy képes.
Hogy lehetséges, hogy feledékenyek vagyunk?
Az emlékképeket fel kell cimkézned. A cimkét a belső világod fogalmazza és ragasztja fel. Minél egyedibb a belső világod, annál jobb a memóriád. Annál könnyebben vagy képes előhívni a tudást. Ezt a belső világot fejleszteni kell. Motivációval, empátiaérzékkel, erkölcsiséggel, kulturális hagyományok megismerésével.
A kreativitás a mai világ adu-ásza
A kreativitás biszociáció. Össze nem tartozó dolgok összekapcsolása. Akkor vagy kreatív, ha sokféle lehetőséged van a kapcsolásra. Hadd hozzak egy példát a mai közkedvelt tevékenységből, a főzésből. Ha sok hozzávalód van a hűtőben, sokféle ételvariációt tudsz kitalálni. Főzni a saját hűtődből tudsz. Abból nem, ami a nagyáruház hűtőpultjában található.
Veszélyben az elme
Az információrobbanás miatt nincs idő a belső világ bevonására. Az érzelmek kikapcsolása, a lelki elsivárosodás rontja a tanulás minőségét. Ha egy órát simogatod a telefonod, felírsz mindenféle kacatinfót a tároló lemezedre, ám címke nélkül. Értékes időt pazaroltál el anélkül, hogy egyetlen gondolatot is kreáltál volna.
Az elme nem volt még felkészülve az információrobbanásra. Megint egy étkezés példával demonstrálom.
Mintha évtizedekig, éppen csak annyi élelemhez jutottál volna, amire szükséged van egy minimál élethez. Azért pedig keményen meg kellett dolgoznod. Majd egy reggelre virradóan 100 méter hosszú terített asztalka várt, a világ összes étkével. Ismert és ismeretlen, egészséges és egészségtelen ételek sora. S ez egy olyan asztal, mint a mesében. Soha el nem fogy róla az étel. Épp ellenkezőleg, ha leveszel róla valamit a duplája varázsolódik reá.
Meg kell tanulnod információ- kánaánban kiigazodni.
Nem teszed? Borzalmas életet alkotsz magadnak. A kánaánban ugyanis nehezebb boldogulni, mint szükségben.
Keress, ha szeretnéd, hogy emlékeztesselek arra, amit mindig is tudtál, de mára megfeledkeztél róla.
Mit érzel akkor, amikor felsorolásokat kell megjegyezned? Utálod? Nincs ember, aki ezt nem tapasztalta volna meg, hogy amit bemagolt, annak néhány óra múlva hűlt helye. Néhány foszlány rögzül, de nem az egész. Arról meg ne is beszéljünk, ha a sorrendet is tudni kell, akkor ez maga a gyötrelem.
Bal féltekével képtelen, jobb agyféltekével képes
Gyötrelmes, ha bal féltekével tanulod. Olvasod, ismétled, újraolvasod, ismétled mindaddig, amíg meg nem unod, feladod és végérvényesen kijelented magadról, hogy KÉP- telen vagy megjegyezni a felsorolásokat.
Pedig KÉP-es lennél rá, ha a jobb agyféltekédet is bekapcsolnád és hagynád, hogy képeket alkosson a felsoroláshoz.
Így tette ezt Varga Balázs is, aki részt vett a 2 napos tanulás tréningemen és megtanulta tőlem a jobb agyféltekés tanulás, akarom mondani két féltekés tanulás módszerét.
Kedves levelében leírta, hogy mindössze 30 percre volt szüksége, hogy memorizálja a 22 borvidéket, elhelyezkedésük sorrendjében. Ebből 20 percig tartott a mese kitalálása.
Arról is beszámolt, hogy teljesen leszokott a magolásról. Igaz az, amit előre jeleztem:
„Ha hozzászoksz a képalkotáshoz az agyad átalakul. Hisz az agy plasztikus.”
Ezt írta: „Már automatikusan keresem a képeket a megtanulandókhoz.”
Élvezetes, szórakoztató a jobb agyféltekés tanulás
Nem is értem, miért ragaszkodnak még oly sokan a magoláshoz.
Balázs egy szenzációs történetet talált ki. Különösen azért ütős, mert humoros, az agy pedig imádja a viccet. A másik kitétel is teljesült. Miszerint az új ismeretet kösd már meglévő régihez. A történet fonala valószínűleg sok helyen nem fikció, hanem saját történeten alapul, melyhez hozzákötötte a megtanulandót.
Kedves Tercsi!
Szeretnék gratulálni a Jobb-bal jobban című könyvedhez, elképesztően jól felépített, gyakorlatias és remekül használható könyv. Rengeteget tanultam belőle, illetve felidézte bennem a tréningeden megtanultakat is! Nagyon örülök, hogy megvásároltam, nagyon jól tudom hasznosítani.
Például megtanultam Magyarország 22 történelmi borvidékét elhelyezkedésük sorrendjében 30 perc alatt, ebből 20 perc a köré kitalált történet gyártására ment el.
A 22 történelmi borvidék meséje
Egy hűsítő Sopronit kortyolgattam már korán reggel, miközben egy Nagy Somlói galuskát kétpofára zabáltam. Tettem ezt a Festetics-kastély hatalmas báltermének padlóján.
Egyszer csak egy pincér valami megmagyarázhatatlan oknál fogva, a fején egyensúlyozva hozott nekem egy üveg Balaton felvidéki chardonnay-t, amit egy húzásra sikerült benyakalnom.
Részegen, támolyogva Badacsonynak vettem az irányt, de állapotomnak köszönhetően, az előzményekre nem emlékezve a Balaton partján ringó csónakban találtam magam.
Lesápadva, idegesen kérdeztem meg az ott fürdőző Zimány Lindát, hogy hol vagyok, a választól lesokkolódtam: Balatonboglár.
A telefonomat gyorsan elő kaptam, hogy felhívjam egy kedves ismerősömet, Pannonhalmi Mórt, aki Etyekről éppen Budára tartott, de szerencsémre eljött értem, és hazavitt.
Itthon online poker-partyt játszottam, kézbe pikk Ász-t kaptam, royal-flush-t osztottak nekem. Hirtelen minden Nesz mély csöndre váltott.
Tolnám be az all-in-t, de hirtelen egy hír ugrik fel: “Szexelő unikornisokat fotóztak Floridában!” Igyekeztem gyorsan bezárni az ablakot, de véletlenül bezártam a poker-party ablakát is.
Dühömben hozzávágtam a Pécsi sörömet a gépemhez, amitől az Villámok százát kezdte el szórni.
Ijedten hátra estem pont a 3 hónapja készülő Hajós makettem Bal oldalára. A hatalmas mutatványomra már csak ennyit tudtam reagálni: Kúlság…
Bekapcsoltam a TV-t, a Csongrádi csatorna hírei ment: a Mátrában találták meg a fókacsaládtól elszökött díjnyertes fehér Egeret, ami egy Bükk fa tetején részegen himbálózva üvöltötte, hogy idén Tokajban legyen a Hegyalja fesztivál. Szem forgatva kapcsoltam ki a TV-t és inkább aludni tértem.
Soproni
Nagy-Somlói
Zalai
Balaton-felvidéki
Balatonfüred-Csopaki
Balatonboglári
Pannonhalmai
Móri
Etyek-Budai
Neszmélyi
Tolnai
Szekszárdi
Pécsi
Villányi
Hajós-Bajai
Kunsági
Csongrádi
Mátrai Egri
Bükki
Tokaj-Hegyaljai
Ez a gyors tanulás?
Tudom, hogy sokan azt gondolják anélkül, hogy kipróbálnák, hogy ez nem gyors tanulás. Mert az gyorsabb, hogy napokig újra és úra tanulod? Undorral?
Esetleg azzal a kifogással jönnek, hogy nem tudnak ilyet kitalálni.
Ebben van igazság. Sajnos annyira ellustult a jobb agyfélteke, hogy kezdetben kell hozzá türelem, míg újra tudsz képeket alkotni.
De megéri. Nem csak, hogy megéri, hanem szent meggyőződésem, hogy az fogja tudni megőrizni, javítani az életminőségét, aki kreatív.
A kreativitás lesz a legkeresettebb képesség
A gépek átveszik az emberektől a munkát. Hamarosan nem lesz szükség kézi erőre, sablonos gondolkodásra. Azonban a kreativitás és érzelem az, amit a gépek nem tudnak helyettesíteni.
Csupán 7 év telt el azóta és nézz körül, hogy micsoda fejlődésen ment keresztül a világ. Az, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az embert, ma már nem fikció.
Először is szeretném tisztázni, hogy mit jelent számomra a siker. Szoktad mondani valakire azt, hogy elemében van? Szinte szárnyal! Annyira jól csinálja.
Mindenkinek van olyan oldala, amiben jó. Vagy jó lehetne. A képességét azért kapta, hogy erősítse, fejlessze, használja, teremtsen vele, adjon tudásából másoknak.
Döntéseidben nincs szabad akaratod
Akkor lesz boldog életed, ha azt dolgozhatod, amivel elemedben lehetsz. Majd az, magával hozza a sikert. Nem, nem kapod ingyen! Keményen meg kell dolgoznod érte. Életed első pillanatától az utolsóig. A rengeteg elvégzendőből egyet szeretnék most kiemelni. Ez dönti el már a startnál azt, hogy összejönnek a dolgaid, vagy túlélősdit játszol. Kibírni a napokat hétvégéig és a szabadságig. Nem tudom, hogy elhiszed e, hogy döntéseidben nincs szabad akaratod. És most nem arra gondolok, hogy a családod, vagy a főnököd vagy a lehetőségeid korlátoznak. Á, dehogy. Te korlátozod saját magad.
A szokásaid a korlátaid
Képzeld el a következő jelenetet. Kocsit szeretnél venni. Elmész egy autókereskedésbe és mutatnak neked egy helyes kis piros kocsit. Minden tekintetben megfelel az elvárásaidnak. Te mégis kézzel- lábbal tiltakozol ellene. Vajon miért? Mert a kis piros autó emlékeztet valamire. Egy kis piros autóval tanultál vezetni 40 évvel ezelőtt egy „állat” oktatótól. Nem veszed meg, de megmagyarászni sem tudod az okát.
Ugyanez a szituáció megfordítva is lehet. Megmutatják a kis helyes kocsit. Nem is egészen az, ami az elvárásaidnak megfelel, mégis azt mondod, ez az enyém. Szerelem első látásra. Miért? Mert kisgyermek korodban szüleidnek volt egy kis piros autójuk, amivel nyaralni jártatok. Nem kérdés, hogy megveszed e.
Te döntöttél? Vehetjük úgy is. Azonban nem a tudatos éned választott. Oh, dehogy. A tudatos éned a jéghegy csúcsa. 10%-15%. A tudatalatti dönt. A víz alatti rész. A nem látható. A pilóta üzemmód. Pilóta üzemmódban éled az életed. Ez sok esetben jó, szükséges. Ha nem lenne, már megőrültél volna. Minden tettedet, mozdulatodat nem lehet tudatosan irányítani. Reggel, amikor bekapcsolod a kávéfőző gombját, tök jó, hogy automatikusan teszed.
Agyad, testednek csupán 2%-a. Ezzel szemben ő zabálja fel a legtöbb energiát. Gondolkodásra 20%-70%- ot is képes elfogyasztani Vizsgaidőszakban 70%-ot. Elméd ezért mindent automatizál, hogy ne kerüljön sok munkába. Nem gondolkodásra termett.
Megkísérelsz spórolni ott, ahol csak lehet. Létrehozol sablonokat. Egy impulzus alapján besorolja az agyad a dolgot valamely sablonba. Piros autó= veszély vagy piros autó = boldogság. Puff, kész eldőlt. Nem te döntöttél.
Ezen a hosszú felvezetőn bizony végig kellett menjek, hogy értsd, a tanulási szokásaid is tökre ugyanígy működnek.
Itt vagy még? Akkor jó. Ez jó jel a sikerességed felé.
A tanuláshoz fogyaszthatsz 20% vagy 70% energiát
A magoláshoz nem kell gondolkodnod. Csábító az agynak. Mehet pilóta üzemmódban. Gondolkodáshoz a tanulás 50%-70%-ot is elfogyaszt. Tudatalattid mit fog sugallni?
Hahó, kedves gazdám, spóroljunk! Meg lehet ezt oldani kevesebb energiabefektetéssel is.
Mennyire igaz ez? Amikor az általam kidolgozott tanulási technikák szóba kerülnek, a „szűz” hallgatóság azonnal elveti. Hú, ez mennyi idő, energia, gondolkodás. Ezalatt „megtanulom.”
Pl.: TORII = kapu japánul. Én azt mondom, úgy jegyzem meg, hogy a focicsapatom az elvesztett meccs miatt tort ül a kapuban. Vizualizálom, lehetőleg minden érzékszervemet bevonva. Mindkét féltekét dolgoztatom. A szó azonnal a hosszú távú memóriába kerül. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy ez a tudás előhívható lesz bárhol, bármikor.
A magoláshoz nem kell sok energia
magolás = kevés energia > nem előhívható > újabb ismétlés > sok idő > negatív élmény > nyelvtanulás rossz > nem megy nekem
Jó szokás a sikeres tanulás kulcsa
Mi a helyzet azokkal, akik voltak a képzésemen?
Megtapasztalták a magukban rejlő csodát, lelkesen távoznak. Hisz a 86 milliárd idegsejt tényleg csak arra vár, hogy rögzíthesse az információt úgy, hogy előhívható.
A szokás nagy úr. Szépen lassan, osonva észrevétlenül kúszik vissza. A pilóta üzemmód újra átveszi az irányítást.
Itt veszett el a siker. Itt a kockázat az én munkámban is. Az utat mutatom, de a sikerért már az embernek kell megdolgozni.
Van egy jó hírem.
Ha kitartó vagy, figyeled magad, tudatos vagy, egy – három hónapig, akkor a kreatív tanulás lesz a szokásod, a pilóta üzemmód.
14 éves voltam, amikor megtörtént az első csók. Régóta tetszett egy fiú. 16 volt. Nekem akkor gyönyörű. Magas, barna, kisportolt. Egy huncut hajtincs mindig a szemébe lógott és ettől még vagányabbnak tűnt. Naná, hogy minden lány odavolt érte. Pont úgy, ahogyan ezt az amerikai tini filmekben látjuk.
Elérhetetlennek éreztem, hisz csak 14 voltam, kislány. Ráadásul nem is szép, (gondoltam). Sőt a duciságomat kimondottan kövérségnek éltem meg.
Lakodalomban voltunk. Olyan igazi falusi lakodalmat képzelj el. 500-600 fővel. Már délelőtt kezdődik. Ebéd, majd kikerülnek az asztalok. Tánc, mulatozás. Estére a vacsorához újra behordják a bakokra fektetett asztallapokat és padokat.
Nagy engedmény volt a fiatalok számára akkoriban, hogy nem volt kötelező a szülőkkel ülni. Egy olyan esküvő, ahol szinte a fél falu hivatalos, szép számmal vannak gyerekek, tinik és a nagyok. Mindannyian egy asztalnál. A fiatalok sora. Mindig ugyanott. Így kerültem a szerelmem közelébe. Pontosan mellé.
Beszélgettünk. Semmiségekről. Mielőtt a következő fogást, a lagziskáposztát hozták volna, sétára invitált a nagy Ő. Boldogan mondtam igent. Kint a sötétben megfogta a kezem. Így andalogtunk egy darabig, majd a templom rejtett szegletében, a sekrestye bejárata mellett megtörtént. Az első csók az életemben.
Visszafelé én már nem jártam, hanem úsztam a levegőben. Az érzést a mai napig fel tudom idézni. Több volt, mint boldogság. Büszkeség és győzelem. Engem választott. Úgy éreztem mindenki látni fogja, hogy mi történt odakint. Pontosan fel tudom idézni a kérdést, amit a barátnőmnek tettem fel.
Látszik a számon?
Csókolóztatok? – kérdezett vissza hangjában teljes bizonysággal.
Tehát látszik?- váltam holt fehérré. Rettegve attól, hogy szüleim is megpillantják rajtam a „felnőtté válás” tényét.
Ez a történet nem most volt. Mégis szinte tökéletes részletességgel tudom előhívni a képeket.
Saját esküvőn készült fotó
Emlékezz Te is
Most pedig Te jössz. Olvasd el a kérdéseket, és ami a legjobban megérint, idézd fel oly alapossággal, amennyire csak tudod.
Mikor, kivel, hol csókolóztál először?
Mikor, miért voltál életedben a legboldogabb?
Mikor sírtál utoljára? Miért?
Melyik gyerekkori ajándéknak örültél a legjobban?
Milyen emlékezetes baleset történt veled?
Féltél már istenigazából?
Melyik ruhádban érezted magad gyönyörűnek? Hol viselted?
Mikor akartál a föd alá süllyedni szégyenedben?
Vérig sértett valaki életedben?
Egészen biztos, hogy találtál olyan elfeledettnek hitt emlékképet, melyet elő tudtál hívni memóriabankodból. A memória ugyanis végtelen. Hallod! VÉGTELEN A MEMÓRIÁD!
Mindent eltárolt, amit életed során átéltél. Annál még többet is. Olvasmányokat, filmeket, verseket, színdarabokat, zenét, dallamot, festményt. Az égvilágon minden lenyomatot hagyott az agykéregben. Képzeld! Még azt is, amit egykor megtanultál. Még az oroszt is.
Hogy nem tudod előhívni? Ez a baj? Hát igen. Képes vagy mindent elmenteni. A tudás birtokában vagy. De előhívni már nem vagy képes.
Vagy mégis? Miért tudtad felidézni azt a bizonyos évszázados eseményt? És ha azt elő tudtad bányászni, akkor van rá mód, hogy ugyanazzal a módszerrel a többi tudást is felszínre hozd? Erre keressük a választ.
Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus lesz a segítségünkre.
Agyad tárolókapacitása végtelen
A tanulás az agykéregben megy végbe. 3-4 mm rétegesen felgyűrt lemez, kiterítve 2 m² a felszíne. Itt keletkezik a motiváció, gondolat, érzelem. Közel 100 milliárd idegsejttel rendelkezel. Egy idegsejt 10-20-100 ezer másikkal alkot kapcsolatot. Hogy tudja ezt megtenni? Úgy, hogy nyúlványokat növesztett.
Dendritek az antennák, összegyűjtik az infót. 10-20 ezer ilyen nyúlványa van egyetlen sejtnek.
Az axonok az adók. Továbbítják az impulzust. 40-60 ezer axonja van egy sejtenek. Mondhatjuk a számok hallatán, hogy agyad tárolókapacitása végtelen.
Ha az adó és a vevő közt kapcsolat jön létre, az a SZINAPSZIS. Az axon, gyöngyeiben ingerület átvivő anyagokat tárol. Azokat kiönti, a dendritek tüskéi felveszik. De van egy bibi. Csak akkor tud megtörténni az átadás, ha egyszerre sülnek ki. Vagyis memórianyomok csak akkor keletkeznek, ha egyszerre kódolnak. Ez olyan, mintha rendelnél egy iPadot egy webshopból. A GLS kiszállítja. Ha nem vagy otthon, nem tudod átvenni. ( Az agyadban nincs szomszéd, sem GLS pont.) Ezért létrejöttek az u.n. gátló idegsejtek. A hippocampusban laknak. Az a dolguk, hogy meggátoljanak abban, hogy elmenj otthonról, ha jön a csomagod.
Szuperidegsejtjeid vannak, nélkülük nincs memória
De mégsem ilyen egyszerű. Egy gátló idegsejt csak 100-200 vásárlót tud otthon tartani. Azaz a szinkronizálni az adót és a fogadót. Nem győzi a rengeteg pakkot.
Viszont van megoldás! Létezik egy szupergátló idegsejt, ami a gátló idegsejteket szinkronizálja. Néhány 10 000 szupergátló gondoskodik arról, hogy minden vásárló a világon pont akkor legyen otthon, amikor megy a futár. A szuperidegsejtek befolyásolják tehát a több milliárd idegsejtet. Nélkülük nincs memória. Hogyan teszi? Érzelmekről, motivációról, élettani tapasztalatokról szállít infót. A múltról.
Tanulni könnyű
Ha otthon vagy, amikor jön az iPaded, azért lesz jó, mert egy csomó kreatív dolgot tudsz teremteni vele. Kreatívkodhatsz, alkothatsz. Általa tanulhatsz újat, fejlődhetsz. Ez az igazi boldogság. A FLOW. A motiváció.
Most már tudod, hogy jut el a tudás a memóriádba. Ez könnyű. Tanulni könnyű.
Emlékezni nehéz
Akkor mi a nehéz? Előhívni az emlékbankodból azt a végeláthatatlan ismeretet, amit eddig begyűjtöttél. Az emlékképeket fel kell cimkézned. Pecséttel kell ellátnod.
Lássuk a magyarázatot! Életed során folyton folyvást vásároltál. A GLS szakadatlan hozza. Te átveszed. Nem mindegy hol helyezed el a lakásban és milyen cimkét ragasztasz rá. Az a célod, hogy azonnal elő tudd rántani, amikor szükséged van rá. Ha szöget akarsz beverni, akkor tudd, hol a kalapács.
A cimkét a belső világod ragasztja a memóriacsomagra. A saját élményeid, érzelmeid, megtapasztalásod. Minél egyedibb, annál jobban előhívható. A belső világod fejleszthető. Fejlesztened kell! Érzelemgazdagítással, motiválással, erkölcsösséggel, kulturális hagyományok ápolásával.
Az információrobbanás veszélybe sodorta a tudást
Nincs idő a végtelen mennyiségű információt cimkével ellátni. Ezért csökken a kreativitás, kikapcsolja az érzelmeket, ami lelki elsivárosodáshoz vezet.
Az a fiatal, aki 1 órára leül a gép elé szörfölni a neten, a végén fogalma sincs mi volt a célja az egésznek. Azonban teleírta a tároló rekeszeit, de csak felületesen. A belső világot kizárta a folyamatból. Egy csomó időt elpazarolt, miközben egy árva gondolatot sem produkált.
Megváltozott környezetbe kerültünk az információs korszakban.
Az evolúció során mindig az maradt fenn, aki a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudott. Az agyad keresi a megoldást. Azonban ha azt hiszed, hogy képes vagy ezt az információ cunamit kezelni, akkor tudod mi vár rád?
Stressz, neurológiai betegségek, alkohol drog.
Az információ robbanás tehát káros annak, aki azt nem tanulja meg kezelni. Megszűrni, szelektálni, időt hagyni a fontosak felcimkézésére.
Mi a megoldás?
Élményeket gyűjteni. Valódit.
Művészetekkel találkozni. Múzeum, koncert, színház, film.
Kapcsolatok teremteni, ápolni.
Tudatosan bánni az internet adta lehetőségekkel.
Olvasni, olvasni, olvasni.
Az újat a régihez kötni. ( Pl ezt tettem én is, amikor azt mondtam, ez olyan mint…)
Időt adni a kódolásnak.
Megállni és gondolkodni. Nem átrohanni egy könyvön!
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk Önnek. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítünk a csapatunknak abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A webáruház alapvető működéséhez elengedhetetlen sütiket mindig engedélyezni kell, ilyen funkció például a kosár tartalmának megőrzése az oldalon belüli mozgások esetén.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
