Címke: vizsgafelkészülés

Szerző: — Hozzászólás most!

Hogyan készülj fel sikeresen a vizsgára? META – módszer

A sikertelen vizsga okai

 

Akik megbuknak a vizsgán, szinte mindig azért, mert későn kezdenek a tanuláshoz és nem tudnak tanulni. Nincs semmi rendszer, struktúra abban, ahogyan feldolgozzák az anyagot.

Felhívott egy joghallgató lány. Azért keresett meg, mert nem sikerülnek a vizsgái. Tudnék e neki segíteni. Kifaggattam, mit hogyan csinál. Egyértelműen kiderült, hogy rosszul tanul. Olvas, aláhúz, olvas, aláhúz, ha nem tudja, megint olvas, és esetleg jegyzetel. A jegyzetelés alatt azt értette, hogy másol a füzetbe.

Ezt válaszoltam:

– Egyértelmű a sikertelen vizsga oka. Nem tudsz tanulni. Tanulj meg tanulni, és nem buksz meg.

Felsoroltam neki a lehetőségeket. Azonnal jött a válasz, s abban benne volt minden, mit gondol rólam. 🙂

  • Nincs időm megtanulni tanulni, mert tanulnom kell.

4 év helyett 1 év alatt sikeres vizsga az MIT-n

 

Biztos vagyok benne, hogy tudod, milyen szintű az MIT műszaki egyetem. A világ leghíresebb, legjobb, legnehezebb egyeteme. Scott Young a négyéves Bachelor-képzést az MIT-n egy év alatt végezte el úgy, hogy nem is tanulta magát halálra.

Heti 30-50 órát töltött tanulással.

Hogyan lehet kevesebb tanulással sikeres vizsgát tenni?

 

A 10%-os sikeres vizsga módszere. Young meta-tanulásnak hívta a 10% -ot. Mi az a meta-tanulás?

  1. Ismerned kell magad, a nálad legjobban működő tanulási technikákat.
  2. Az össz tanulóidő 10%-át tervezéssel töltsd. A vizsgára készülés tervezésére Young egy példát hozott. Ha van 30 órád a vizsgáig, akkor így oszd be.

 

2 óra meta,

8 óra tanulás,

1 óra meta, reflektálás az addigiakra,

19 óra tanulás.

Mit takar a meta?

 

  • Tudj meg mindent a vizsgáról.
  • A tananyag vázát, felépítését lásd át.
  • Készíts tervet a haladásodról.
  • Teremtsd meg a körülményeket ahhoz, hogy koncentráltan tudj tanulni, senki és semmi ne zavarjon.

 

Hasonlítsd össze a te módszeredet Scott Young módszerével.

Mit csinálsz úgy, mint ő?

Min kell változtatnod?

Mit kell bevezetned?

Szerintem nagyon jól hangzik. Kevesebb idő alatt, szorongásmentesen, magabiztosan felkészülni.

Halogatásra hajlamosaknak. A meta nem haladhatja meg a 10%-ot. Vigyázat, nagy a kísértés.

Szerző:

Ha ezt kihagyod, nem fogsz emlékezni a megtanultakra

 

A tanár ontja rád a magyarázatot, a jegyzeteid telis-tele tényekkel, adatokkal, s te csak halmozol és halmozol. Ha ezen kívül nem csinálsz vele semmit, akkor fuccsba megy az egész tanulásod.
Minél többet tanulsz, annál jobban érzed azt, hogy semmit sem tudsz.

És ez pont így is van.

 

Egy jeggyel jobb dolgozatot írtak, akik….

 

2010 és 2011-es tanévben Pooja Agarwal egy csapat kutatóval középiskolások tudását mérte társadalomismeretből. Nagyon trükkös kísérlet volt.

Időnként megjelentek a suliban és tesztet írattak a diákokkal, de úgy ám, hogy megmondták nekik, semmi tétje nincs a dogának. Nem kerül bele a naplóba a jegy. A tanár nem lehetett bent, nem tudhatta, hogy melyik témából írták a dogát. Az anyag 1/3-át kérdezték ki.
Év végén volt aztán a nagy meglepetés!

Minden diák egy jeggyel jobb tesztet írt abból, amit év közben kikérdeztek. Fontos tény volt a tét nélküliség.

Miért fontos a felidézés?

 

Mert ugye ez felidézés volt.

A tanulás passzív folyamat. A tudás csak akkor aktiválódik, ha előhívod. Nem elég csak beerőltetni, elő is kell hívni, fel kell idézni. Persze ennek is megvan a helyes menete. Mikor, milyen ütemben és hogyan hívd elő.

 

Miért csapod be önmagad azzal, hogy tudod?

Tegyük fel, hogy te tényleg szorgalmas diák vagy. Nem csak agyon olvasod a könyvet és kiemeled a lényeget, hanem tanulókártyát is csinálsz. (Ennek is megvan a szabálya, hogy miből kell.) Talán még elmetérképet is készítesz.
Egód megnyugtat, sőt egekbe dicsér, hogy milyen ügyes, szorgalmas vagy.

Aztán vizsgán vagy konkrét élethelyzetben, mikor alkalmaznod kell a tudást, csődöt mondasz. Addig jutsz el, hogy tudom, hogy tanultam, de mégsem tudom.

 

Fel nem tudom sorolni, hányszor éltem át a következő kínos jelenetet a diákjaimnál. Mindenük volt, szókártya, elmetérkép. Jól kidolgozott, csicsás, gyönyörű. Használható tudás meg alig.

 

Mindent úgy csinálok, ahogy tanítottad, mégse működik

 

 

Amikor hívnak segítségért olyan egyetemisták, akik voltak nálam tréningen azzal, hogy én mindent úgy csinálok, ahogy tanultuk, mégis elakadtam,
90%-ban kiderül, hogy nem idézik fel a megtanultakat, vagy nem jókor hívnak elő. Rákérdezek, hogy megtörtént-e. Ja, az nem.

Hogy lehet felidézni a tananyagot?

 

 

Több módszer is van. A tanulnivaló szabja meg, hogy melyiket érdemes alkalmazni.

Néhány példa.

  •   Magyarázd el egy laikusnak úgy, hogy megértse.
  •   Rajzold le.
  •   Helyettesítsd be az életbe konkrét szereplőkkel.

Az utóbbit joghallgatóknak, orvostanhallgatóknak szoktam javasolni.

Épp tegnap hívott egy joghallgató lány, hogy megfogadta a tanácsaimat.

Egy hónappal korábban elkeseredetten, tehetetlenül, félig sírva, most meg csilingelő, vidám hangon.

– Ez tök jól működik! Pedig azt gondoltam, jó nagy baromság, de azért csináltam, mert te mondtad.

 

Nem azért működik, mert én mondtam, hanem azért, mert amit tanítok, azt agykutatók fedezték fel, én pedig bevittem a gyakorlatba. Nézd csak!

 

 

Szivacsagya volt, most mégsem sikerülnek a vizsgák

Most mondd meg őszintén! Minek szenvedni a tanulással? Iszonyat sok időt, energiát teszel bele és a végeredménye nem az lesz, amiért az egészet csináltad. Miért csinálod? Hogy használni tudd.

A tudok tanulni – egy elemekből felépített komplex módszer.

El nem tudod képzelni hány egyetemre járó gyerek anyukája keresett meg ezzel a mondattal:

„Nem értem mi baj van a gyerekkel. A gimiben szivacsagya volt. Soha nem kellett tanulnia, mindent órán megjegyzett. Most szenved a tanulással. Nem sikerülnek a vizsgái. A kudarcélmények pedig padlóra tették. Nem ismerek rá.”

Válaszom:

Az agy befogadóképessége véges. Szivacsagyúaknál is eljön az az anyagmennyiség, amit egy hallásra nem tud befogadni, azonnal rendszerbe tenni. Mivel soha nem szenvedett a tanulással, soha nem kellett megtanulnia tanulni, ezért szenved. Jobban szenved, mint a másik, aki már gimiben is átélte ezt a rossz élményt és próbálkozott magán segíteni. A te szivacsagyú gyermekednél most jött el az idő ahhoz, hogy megtanuljon tanulni.

 

Szerző: — Hozzászólás most!

3 módszer, amivel úrrá leszel a vizsgadrukkon

 

Átélted már azt a szituációt, hogy úgy érezted, jól felkészültél, de vizsgán beállt az agyhalál, a blackout, a rövidzárlat?

Az is megvan, hogy amint kiléptél az ajtón, minden, de tényleg minden eszedbe jutott? Szíved szerint azonnal visszamentél volna, hogy most már el tudnád mondani, kezdjük elölről?

Még többet kell tanulni

 

Mi az ösztönös megoldása annak, hogy az ismétlő vizsgán ez ne történjen meg? Még többet tanulsz. Ha hiszed, ha nem, ez a még többet ront a helyzeten. Erről tapasztalataid vannak, hogy ez így is van?

Ugye van olyan csoporttársad, osztálytársad, kollégád, aki szinte alig tud valamit, mégis mindig sikeresen vizsgázik.

Neurológusok megvizsgálták, mi lehet ennek az oka. Lássuk!

A félelem miatt buksz meg, nem a kevés tudás miatt

 

Kiváló matekosok szinte mindig rosszul teljesítettek a vizsgán. A bizonyítási vágy annál nagyobb volt, minél többet tudtak. Ebből adódik párhuzamosan, a sokat veszíthetek érzés. Mi van, ha nem sikerül!

Mi történik az agyban? A koncentráció, a gondolkodás a nagyagyban, a prefrontális kéregben megy végbe. Majd szépen lassan bekúszik a félelem, s növeszted egyre hatalmasabbra.

A félelem egy kapcsoló. Bekapcsolja a fájdalomközpontot. Tehát a félelem fáj.

Ha mindezt el tudod képzelni, akkor a következőt látod. Ahelyett, hogy az az agyterület dolgozna, ami a sikeres vizsgához kell, a tiszta gondolkodáshoz, átveszi az irányítást egy totálisan nem oda tartozó rész. Az energiát azonnal átcsoportosítod a fájdalom kezelésére, és nem marad szufla a logikus gondolkodásra. Vagyis nem vezet sikeres vizsgához az, ha még többet tudsz.

Figyelnek és értékelnek, a vizsgadrukk másik kiváltó oka

 

Csodálkoztál-e már azon, hogy foci, kosár, kézimeccsen miért nem tudja az egyébként csúcsszuper sportoló bedobni, berúgni a büntetőt? Pont azért nem, amiért te sem tudsz beparkolni egy szűk helyre, amire egyébként már százszor is beparkoltál, ha mondjuk 8-10 suhanc figyel. Netalántán még azt is látod a szemed sarkából, hogy videóznak.

Ez a megfigyelnek szindróma. Ha ellenőriznek, megfigyelnek, lekapcsolják az agyadban a gondolkodást, és felkapcsolják a füled feletti homloklebeny részt. Micsoda szívás! Pont, amikor remekelned kellene mások előtt, az ellenkezője történik, leremekelsz.

Közönség előtt beszélni lámpaláz kíséretében

 

Legyen szó vizsgáról, prezentációról, állásinterjúról. Mind az a bizonyos helyzet, ahol vagy nyersz, vagy veszítesz. Jutalombonbonok, vagy büntetőpontok lesz a vége.

Most sem teszel mást, mint a gondolkodódat üzemen kívül helyezed.

Hogyan nem tudod kezelni a vizsgadrukkot?

 

Nem véletlenül nem azt mondtam, hogyan győzd le a vizsgadrukkot, mert nem lehet legyőzni. Minél jobban el akarod nyomni, annál erősebben fog feltörni. Pont úgy, ahogy a víz alá nyomsz egy labdát, minél mélyebbre, annál erősebben csapódik fel.

Azt is beláthatod, hogy nem segít az sem, ha még többet tanulsz.

Világos, hisz nem azért vallottál kudarcot, mert keveset tudtál, hanem azért, mert a tudásodat nem voltál képes megmutatni.

Hogyan kezeld a vizsgadrukkot?

 

  1. Fogadd el, hogy igenis van lámpaláz. Ha az nem túl nagy, akkor arra szükséged lesz. Előadók, színészek is, akik évtizedek óta minden este színpadra állnak, azt mondják, az kell. Ha ugyanis nincs, akkor az az előadás olyan semmilyen se lesz.

Miért? Mert hiányzik belőle az érzelem. A félelem is érzelem. Azzal fűszerezed meg a fellépésed.

  1. Imitáld a vizsgahelyzetet. Csinálj olyan helyzetet, ami hasonlít a vizsgaszituációhoz. Hisz neked ezt kell megtanulnod.

Vedd fel a hangod telefonra, mintha ez már vizsga lenne.

Vedd fel magad kamerával, és ez már kicsit hasonlít ahhoz, hogy megfigyelnek.

Érted, most már remélem, hogy miért nem akarod ezeket megtenni? Mellébeszélés, önbecsapás az, mikor azt mondod, nem szeretem látni, vagy hallani magam. Hisz megfigyelnek. Ki? Te vagy a tanú, önmagad megfigyelője.

  1. A legjobb edzés, hogy valakinek előadod. De úgy, hogy nincs második lehetőség, hogy előadd.

Összefoglaló: A vizsgadrukkot, lámpalázat, rövidzárlatot, blackoutot nem elnyomni kell, nem leküzdeni, de még szőnyeg alá söpörni sem érdemes.

Tanuld meg kezelni.

Szerző:

Mikor és mennyit ismételj vizsgára?

 

Ismétlés a tudás anyja. Nem közhely. Ezen áll vagy bukik a tudás. Ha nem ismételsz eleget, jókor, jó ütemben, akkor kár is leülnöd tanulni. Semmi érelme nem lesz, mert elszáll a befektetett időd, energiád. Felejtésnek tanulsz. Mikor és mennyit ismételj?

Ebbinghaus felejtési görbéje

Az előző blogban részletesen leírtam a felejtés ütemét. Ehhez igazodva érdemes összeállítani a tanulás és ismétlés ritmusát:
Azért tanulj, hogy ne felejts >>

Meg fogsz döbbenni, de az arány 30% tanulás 70% ismétlés kell, hogy legyen.

 

Így készülsz rosszul a vizsgára

 

Tegyük fel, hogy van 4 napod vizsgára. Van 40 tételed. Logika szerint felosztod és napi 10 tételt tanulsz meg. Az hogy megtanulsz, nem azt jelenti, hogy elolvasod! De erről majd egy másik alkalommal.

Miért rossz?

  • – Ha egyhuzamban átolvasod a 10 tételt, abból másnapra csak 20% marad meg. A 4. nap végére az előző napok tanulásából még veszítesz, mert rápakoltál egy következő adagot.
  • – Nincs hová kapcsolódjon a következő, mert nincs a fejedben az, amihez tartozna. Vagyis semmi esélyed arra, hogy megértsd a miérteket.
  • – Utálni fogod az egészet, mert nem érted.
  • – Kudarcélmények sorozatát halmozod magadban. Félelmeid lesznek.
  • – Egész életminőséged meghatározza, mert leírod magad.

Hogyan oszd be a tanulást és ismétlést a vizsgára

 

Térjünk vissza tehát a 4 nap 40 tétel felállásra

Tény:

Meghatározott energiamennyiséggel rendelkezel, ami a napok előrehaladtával csökken.

1 órán belül ismételned kell. Másnap is ismételned kell.

Az ismétlést is be kell számolnod a napi felosztásba. Ennyi tételt tanulj meg naponta.

  1. nap 17 tétel
  2. nap 10 tétel
  3. nap 8 tétel
  4. nap 5 tétel

Napok felosztása

 

90 perc tanulás után 30 perc szünet. A szünet nem lehet semmi olyan, ami új információ vagy élvezed. Nem nézheted a sorozatod, FB-ot stb. Mindezek pozitív élményt adnak. Arra emlékszel jobban, amihez pozitív élmény kötődik. Ki fogod oltani azonnal az előző 90 percet. A pihenés tényleg pihenés legyen. Azaz ne csinálj semmit, amivel az agyad bombázod.

Naponta kb. 6 óra tanulás, ami hatékony lehet.

1. NAP

  • – 90’ tanulás > 6 TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ = 1 szakasz ismétlése + tanulás 5 TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ = 1,2 szakasz ismétlése + tanulás 4 TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ = 2,3 szakasz ismétlése + tanulás 2 TÉTEL + ismétlés 1 nap anyaga

2. NAP

  • – 90’ =ismétlés = 1 nap anyaga
  • – 30’ szünet
  • – 90’= tanulás 4 TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ = 1 szakasz ismétlése + tanulás 3 TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ = ismétlés 1, 2 szakasz + tanulás 3 TÉTEL + ismétlés 2 nap anyaga

3. NAP

  • – 90’= ismétlés = 1.2. nap anyaga
  • – 30’ szünet
  • – 90’ tanulás > 4TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ = 1.szakasz ismétlése + tanulás 3TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’ =1,2 szakasz ismétlése + tanulás 1 TÉTEL+ ismétlés 3. nap anyaga + 2. nap anyaga

4. NAP

  • – 90’= tanulás > 5 TÉTEL
  • – 30’ szünet
  • – 90’= ismétlés 1. szakasz+ 3 nap anyaga
  • – 30’ szünet
  • – 90’= ismétlés 1. szakasz+ 2 nap anyaga
  • – 30’ szünet
  • – 90’= ismétlés 1 nap anyaga

Mit tapasztalsz, ha így ismételsz?

 

Ne ijedj meg attól, hogy ennyit ismételsz. Az lesz az érzésed, hogy nem tanulsz, csak ismételsz. Pedig ez nem igaz. Mélyítesz, mélyítesz és örökre bevésel. Sziklaszilárd alapokat betonozol, amire lehet építeni. Ez az egyetlen módja a hosszú távú tudásnak. A tudás alatt azt értem, hogy használható, gyakorlati és nem csupán elméleti tudás birtokosa leszel.