Ha ezt kihagyod, nem fogsz emlékezni a megtanultakra

 

A tanár ontja rád a magyarázatot, a jegyzeteid telis-tele tényekkel, adatokkal, s te csak halmozol és halmozol. Ha ezen kívül nem csinálsz vele semmit, akkor fuccsba megy az egész tanulásod.
Minél többet tanulsz, annál jobban érzed azt, hogy semmit sem tudsz.

És ez pont így is van.

 

Egy jeggyel jobb dolgozatot írtak, akik….

 

2010 és 2011-es tanévben Pooja Agarwal egy csapat kutatóval középiskolások tudását mérte társadalomismeretből. Nagyon trükkös kísérlet volt.

Időnként megjelentek a suliban és tesztet írattak a diákokkal, de úgy ám, hogy megmondták nekik, semmi tétje nincs a dogának. Nem kerül bele a naplóba a jegy. A tanár nem lehetett bent, nem tudhatta, hogy melyik témából írták a dogát. Az anyag 1/3-át kérdezték ki.
Év végén volt aztán a nagy meglepetés!

Minden diák egy jeggyel jobb tesztet írt abból, amit év közben kikérdeztek. Fontos tény volt a tét nélküliség.

Miért fontos a felidézés?

 

Mert ugye ez felidézés volt.

A tanulás passzív folyamat. A tudás csak akkor aktiválódik, ha előhívod. Nem elég csak beerőltetni, elő is kell hívni, fel kell idézni. Persze ennek is megvan a helyes menete. Mikor, milyen ütemben és hogyan hívd elő.

 

Miért csapod be önmagad azzal, hogy tudod?

Tegyük fel, hogy te tényleg szorgalmas diák vagy. Nem csak agyon olvasod a könyvet és kiemeled a lényeget, hanem tanulókártyát is csinálsz. (Ennek is megvan a szabálya, hogy miből kell.) Talán még elmetérképet is készítesz.
Egód megnyugtat, sőt egekbe dicsér, hogy milyen ügyes, szorgalmas vagy.

Aztán vizsgán vagy konkrét élethelyzetben, mikor alkalmaznod kell a tudást, csődöt mondasz. Addig jutsz el, hogy tudom, hogy tanultam, de mégsem tudom.

 

Fel nem tudom sorolni, hányszor éltem át a következő kínos jelenetet a diákjaimnál. Mindenük volt, szókártya, elmetérkép. Jól kidolgozott, csicsás, gyönyörű. Használható tudás meg alig.

 

Mindent úgy csinálok, ahogy tanítottad, mégse működik

 

 

Amikor hívnak segítségért olyan egyetemisták, akik voltak nálam tréningen azzal, hogy én mindent úgy csinálok, ahogy tanultuk, mégis elakadtam,
90%-ban kiderül, hogy nem idézik fel a megtanultakat, vagy nem jókor hívnak elő. Rákérdezek, hogy megtörtént-e. Ja, az nem.

Hogy lehet felidézni a tananyagot?

 

 

Több módszer is van. A tanulnivaló szabja meg, hogy melyiket érdemes alkalmazni.

Néhány példa.

  •   Magyarázd el egy laikusnak úgy, hogy megértse.
  •   Rajzold le.
  •   Helyettesítsd be az életbe konkrét szereplőkkel.

Az utóbbit joghallgatóknak, orvostanhallgatóknak szoktam javasolni.

Épp tegnap hívott egy joghallgató lány, hogy megfogadta a tanácsaimat.

Egy hónappal korábban elkeseredetten, tehetetlenül, félig sírva, most meg csilingelő, vidám hangon.

– Ez tök jól működik! Pedig azt gondoltam, jó nagy baromság, de azért csináltam, mert te mondtad.

 

Nem azért működik, mert én mondtam, hanem azért, mert amit tanítok, azt agykutatók fedezték fel, én pedig bevittem a gyakorlatba. Nézd csak!

 

 

Szivacsagya volt, most mégsem sikerülnek a vizsgák

Most mondd meg őszintén! Minek szenvedni a tanulással? Iszonyat sok időt, energiát teszel bele és a végeredménye nem az lesz, amiért az egészet csináltad. Miért csinálod? Hogy használni tudd.

A tudok tanulni – egy elemekből felépített komplex módszer.

El nem tudod képzelni hány egyetemre járó gyerek anyukája keresett meg ezzel a mondattal:

„Nem értem mi baj van a gyerekkel. A gimiben szivacsagya volt. Soha nem kellett tanulnia, mindent órán megjegyzett. Most szenved a tanulással. Nem sikerülnek a vizsgái. A kudarcélmények pedig padlóra tették. Nem ismerek rá.”

Válaszom:

Az agy befogadóképessége véges. Szivacsagyúaknál is eljön az az anyagmennyiség, amit egy hallásra nem tud befogadni, azonnal rendszerbe tenni. Mivel soha nem szenvedett a tanulással, soha nem kellett megtanulnia tanulni, ezért szenved. Jobban szenved, mint a másik, aki már gimiben is átélte ezt a rossz élményt és próbálkozott magán segíteni. A te szivacsagyú gyermekednél most jött el az idő ahhoz, hogy megtanuljon tanulni.

 

Hozzászólás most!

3 módszer, amivel úrrá leszel a vizsgadrukkon

 

Átélted már azt a szituációt, hogy úgy érezted, jól felkészültél, de vizsgán beállt az agyhalál, a blackout, a rövidzárlat?

Az is megvan, hogy amint kiléptél az ajtón, minden, de tényleg minden eszedbe jutott? Szíved szerint azonnal visszamentél volna, hogy most már el tudnád mondani, kezdjük elölről?

Még többet kell tanulni

 

Mi az ösztönös megoldása annak, hogy az ismétlő vizsgán ez ne történjen meg? Még többet tanulsz. Ha hiszed, ha nem, ez a még többet ront a helyzeten. Erről tapasztalataid vannak, hogy ez így is van?

Ugye van olyan csoporttársad, osztálytársad, kollégád, aki szinte alig tud valamit, mégis mindig sikeresen vizsgázik.

Neurológusok megvizsgálták, mi lehet ennek az oka. Lássuk!

A félelem miatt buksz meg, nem a kevés tudás miatt

 

Kiváló matekosok szinte mindig rosszul teljesítettek a vizsgán. A bizonyítási vágy annál nagyobb volt, minél többet tudtak. Ebből adódik párhuzamosan, a sokat veszíthetek érzés. Mi van, ha nem sikerül!

Mi történik az agyban? A koncentráció, a gondolkodás a nagyagyban, a prefrontális kéregben megy végbe. Majd szépen lassan bekúszik a félelem, s növeszted egyre hatalmasabbra.

A félelem egy kapcsoló. Bekapcsolja a fájdalomközpontot. Tehát a félelem fáj.

Ha mindezt el tudod képzelni, akkor a következőt látod. Ahelyett, hogy az az agyterület dolgozna, ami a sikeres vizsgához kell, a tiszta gondolkodáshoz, átveszi az irányítást egy totálisan nem oda tartozó rész. Az energiát azonnal átcsoportosítod a fájdalom kezelésére, és nem marad szufla a logikus gondolkodásra. Vagyis nem vezet sikeres vizsgához az, ha még többet tudsz.

Figyelnek és értékelnek, a vizsgadrukk másik kiváltó oka

 

Csodálkoztál-e már azon, hogy foci, kosár, kézimeccsen miért nem tudja az egyébként csúcsszuper sportoló bedobni, berúgni a büntetőt? Pont azért nem, amiért te sem tudsz beparkolni egy szűk helyre, amire egyébként már százszor is beparkoltál, ha mondjuk 8-10 suhanc figyel. Netalántán még azt is látod a szemed sarkából, hogy videóznak.

Ez a megfigyelnek szindróma. Ha ellenőriznek, megfigyelnek, lekapcsolják az agyadban a gondolkodást, és felkapcsolják a füled feletti homloklebeny részt. Micsoda szívás! Pont, amikor remekelned kellene mások előtt, az ellenkezője történik, leremekelsz.

Közönség előtt beszélni lámpaláz kíséretében

 

Legyen szó vizsgáról, prezentációról, állásinterjúról. Mind az a bizonyos helyzet, ahol vagy nyersz, vagy veszítesz. Jutalombonbonok, vagy büntetőpontok lesz a vége.

Most sem teszel mást, mint a gondolkodódat üzemen kívül helyezed.

Hogyan nem tudod kezelni a vizsgadrukkot?

 

Nem véletlenül nem azt mondtam, hogyan győzd le a vizsgadrukkot, mert nem lehet legyőzni. Minél jobban el akarod nyomni, annál erősebben fog feltörni. Pont úgy, ahogy a víz alá nyomsz egy labdát, minél mélyebbre, annál erősebben csapódik fel.

Azt is beláthatod, hogy nem segít az sem, ha még többet tanulsz.

Világos, hisz nem azért vallottál kudarcot, mert keveset tudtál, hanem azért, mert a tudásodat nem voltál képes megmutatni.

Hogyan kezeld a vizsgadrukkot?

 

  1. Fogadd el, hogy igenis van lámpaláz. Ha az nem túl nagy, akkor arra szükséged lesz. Előadók, színészek is, akik évtizedek óta minden este színpadra állnak, azt mondják, az kell. Ha ugyanis nincs, akkor az az előadás olyan semmilyen se lesz.

Miért? Mert hiányzik belőle az érzelem. A félelem is érzelem. Azzal fűszerezed meg a fellépésed.

  1. Imitáld a vizsgahelyzetet. Csinálj olyan helyzetet, ami hasonlít a vizsgaszituációhoz. Hisz neked ezt kell megtanulnod.

Vedd fel a hangod telefonra, mintha ez már vizsga lenne.

Vedd fel magad kamerával, és ez már kicsit hasonlít ahhoz, hogy megfigyelnek.

Érted, most már remélem, hogy miért nem akarod ezeket megtenni? Mellébeszélés, önbecsapás az, mikor azt mondod, nem szeretem látni, vagy hallani magam. Hisz megfigyelnek. Ki? Te vagy a tanú, önmagad megfigyelője.

  1. A legjobb edzés, hogy valakinek előadod. De úgy, hogy nincs második lehetőség, hogy előadd.

Összefoglaló: A vizsgadrukkot, lámpalázat, rövidzárlatot, blackoutot nem elnyomni kell, nem leküzdeni, de még szőnyeg alá söpörni sem érdemes.

Tanuld meg kezelni.

6 tipp arra, mit tegyél, ha nem sikerült a vizsgád

 

Ha nem sikerült a vizsgád, annak bizony lenyomata van az agyadban. Mégpedig kudarcélményként kerül a rólad alkotott referenciák közé, aminek hatása lesz a jövődre nézve.

Persze nem mindenki egyforma e téren. Van, aki könnyen átlép e malőrön és folytatja, mintha mi sem történt volna. Azonban sokan vannak, talán többen, akiket nyomaszt a bukás terhe. Nekik kezelni kell a negatív élményt, mert kihat a következő vizsgára. Ha leestél a lóról, azonnal vissza kell ülni. Ha baleset történt veled mikor vezettél, másnap megint meg kell ragadnod a kormánykereket.

Nem baj, ha elesel. Akkor lesz baj, ha nem állsz fel, miután elbuktál.

Éld meg a fájdalmat

 

Első mozzanatként sirathatod magad. Éld meg a fájdalmat. Igazából nem a bukás fáj. Hanem inkább az, hogy megint neki kell veselkedned. Újra időt, energiát kell szánnod a tanulásra, míg mások élvezik a nyarat, buliznak, szórakoznak. Idejüket hobbyjuknak szentelhetik. Te szegény pedig görnyedhetsz újra a könyv fölött. Ha kisírtad magad, rövid időn belül 1-2 nap, vess véget az önsajnálatnak. Állj fel, igazítsd meg a koronát és tedd a dolgod.

Vizsgáld meg a szituációt

 

Tarts őszinte önvizsgálatot. Bukásodnak oka van. Hidd el nem a körülmények áldozata vagy. Nem kenhetsz mindent a vizsgáztatóra, a pont azt az egyet nem tudtam szitura. Sem a hidegre, sem a kánikulára. A felkészítő tanárodra sem dobálhatod a sarat, főleg akkor nem, ha a másiknak sikerült. Brrr én soha nem hibáztatom a körülményeket. Mert azzal elveszítem az irányítást. Tehetetlen játéka leszek a sorsnak. Mit tettél rosszul? Vizsgáld meg a szitut, mintha nem rólad lenne szó, hanem független újságíróként tudósítanál a vizsgáról.

Elég volt a tudásod

 

Lehetséges. Mi volt az oka annak, hogy nem mutattad meg, amit tudsz. Lámpaláz? Korábbi kudarcélmények? Önkorlátozó hiedelmek? Nem vagyok elég jó? Úgyis kirúgnak? Ha így van, akkor ezt kezelned kell. Bizonyosodj meg a tudásodról. Tarts főpróbát otthon, magadnak. A színészek is végszavaznak a premier előtt. Ők is elbuknának, ha próba nélkül állnának színpadra.

Otthon tudom, vizsgán nem

 

Igen, előfordulhat, hogy a négy fal között mindent tudsz és a pánik vizsgaszituációban tör rád. Beáll az agyhalál, mert bekapcsol a hüllőagyad. Vészhelyzetnek minősíti a vizsgát és leállítja a gondolkodást. Kezelned kell, mert különben csak rosszabb lesz. Bizonyosodj meg róla, hogy tudod. Majd engedd el. Az elengedés egyben vonzás. Figyeld a gondolataid. Amikor a mocsok egód rád akarja tukmálni, hogy úgyis megint kirúgnak, ne hidd el. Ki is akarja ezt veled elhitetni? A szomszédod? A barátod? Nem! Te magad! Ugyanezzel az erővel gondolhatod azt is, hogy ezúttal magabiztos leszel. Hozzáférsz minden infóhoz, amire ott és akkor szükséged van. Te döntesz.

Nem elég a tudásod

 

Ez inkább a gyakoribb. A szerencsére bíztad a dolgot. Esetleg nem is akartál a tudatában lenni annak, hogy kevés, ami a fejedben van. Becsaptad, áltattad magad. Nem keresem az okot, hogy miért nem tudsz eleget. Túl sok vizsgát vállaltál be vagy túl könnyelmű voltál és alapos tanulás helyett válságtanultál. A lényeg, hogy most végre tanuld meg rendesen. Tehetsz különbséget tantárgyak közt. Szükséged lesz rá majd az életben vagy nem.

Más tészta a nyelvvizsga. Igenis meg vagyok győződve arról, hogy baromira nem mindegy, hogy átcsúsztál e vagy bírod a nyelvet. Az épphogy, nem lesz elég pl. állásinterjúra. Az életed meghatározó fontos ismeretek esetén jó, hogy kirúgtak. Hálás leszel majd érte, hogy újra nekiláttál.

Ismerd be, hogy nem tudsz eleget

 

Gondolkozz, tervezz, cselekedj! Dolgozz ki egy tanulási stratégiát. Minden nap foglalkozz a tárggyal. Rengeteg blogot írtam arról, hogyan tanulj úgy, hogy abból valódi, használható tudásra tegyél szert. Az eredményed 50%-át a tanulási technika adja. Ebbe alapvetően beletartozik az ismétlés időpontja és üteme. Tapasztalataim szerint ezen áll vagy bukik minden. Mármint, ha hosszú távú tudásra akarsz szert tenni. Ha nem jól ismételsz, akkor elpárolog, mint nyári zápor a forró aszfaltról.

Összefoglalás

 

1.Tarts önvizsgálatot.

2. Ismerd be, ha nem tudsz eleget.

3. Hagyd abba a körülmények hibáztatását.

4. Dolgozz ki egy tanulási stratégiát.

5. Ne hallgass az egódra, ami lenulláz.

Biztatás a végére

 

A végére van még egy jó hírem. Vannak a lassan tanulók. Lehetséges, hogy Te is közéjük tartozol. Sőt, majdnem biztos. Mert többen vannak, mint a gyorsan tanulók.

A lassan tanulók, ha szorgalmasan, becsületesen tanultak, bevitték az információt az idegsejtekbe. Az út, ami összeköti az infómorzsákat, még nem épült meg. Nem született meg a megértés. Náluk ez egyik napról a másikra történik majd meg. Ilyenkor beszélünk csodáról. A nem és nem megy után, egy napon felkel és 100%-ot teljesít. Megépült az úthálózat.

Vigyázz! Ez a csoda azoknál tud megszületni, akik a mindennapos kudarcok, izzadság, olykor-olykor rövid ideig tartó feladás ellenére is csak mennek előre töretlenül. A sok kis tudás nem vész el az elméből, hanem összeáll. Megszületik az egység. A szikla, a csúcs. Nagyobb, erősebb, biztosabb lesz a  azokénál, akik ezt nem tették meg.