Az előző részben összefoglaltam azokat a hibákat, melyeket a nyelvtanuló szótanuláskor elkövet. Ezek a magolás és a stratégia, azaz a tervszerűség hiánya.
Az itt felsorolt szótanuló technikákat egytől egyig neurológusok és kognitív pszichológiával foglalkozó tudósok tesztelték. Az előző részben az alvás közbeni szótanulást vettem górcső alá. Nézzük a többit is.
A vizsgamódszert, vagy tesztmódszert az Erfurti Egyetemen vizsgálták. Kiindulópontjuk az volt, hogy a diák és a felnőtt tanuló motivációja eltérő.
A tanuló a szódolgozatra tanulja a szavakat.
A felnőtt pedig a tudásért, azért hogy valóban használni tudja.
A tesztalanyokat 3 csoportra osztották. Mindhárom csoportnak egy szöveget kellett elolvasniuk. Az első csoport háromszor olvashatta el a szöveget. A második olvasás közben kijegyzetelhette a kulcsszavakat. A harmadik csoportnak megmondták, hogy csak egyszer olvashatják el az olvasmányt. Utána elveszik a lapot, de le kell írniuk saját szavaikkal, hogy mit olvastak. Azaz egy tesztszituációba helyezték az alanyokat.
Az ellenőrzés az Ebbinghaus féle felejtési görbe alapján történt. Megvizsgálták melyik csoport mennyire emlékszik az új szavakra 5 perccel a tanulás után, egy héttel később és 2 héttel később. Az a csoport, aki csak olvasott, elvérzett a megmérettetésen. A jegyzetelők jól teljesítettek közvetlenül utána. Tehát a rövid távú memóriába kerültek a szavak, de onnan el is tűntek. A vizsgaszituáció imitálása volt a nyerő. Ők emlékeztek legtovább a szavakra.
Lipcsében a Max –Planck Institut foglalkozott a szótanulással. Kitaláltak egy nyelvet, „vimmi”, mely az olaszhoz hasonlít. Ezzel a halandzsa nyelvvel tudták azt a feltételt megteremteni, hogy biztosan senki sem tud ezen a nyelven.
A tesztalanyok két csoportban egy héten át szavakat magoltak. Az első csoport hallotta a szót és látott hozzá vagy képet, vagy egy gesztust. ( mutogatás) A másik csoport a levegőbe rajzolta a szót és el is mutogatta. Pont, mint az Activity. Ez a csoport magasan megelőzte az első csoport tudását.
A neurológusok végül összefoglalták, hogy akkor emlékszünk legjobban az idegen szavakra, ha a lehető legtöbb érzékszervünket bevonjuk.
Tegyük fel, hogy meg akarod tanulni idegen nyelven, hogy ALMA.
A kísérlet eredményét magam is alá tudom támasztani. Ha kidolgoztunk egy témakört, elkészítettük a kulcsszavakkal az elmetérképet, játszani szoktunk. Az új szavakat elmutogatjuk, vagy esetleg körbeírjuk. Aki elsőnek kiáltja helyesen, kap egy bon-t. ( A bon egy színes műanyag láncszem. Gyermekjáték, amit fel lehet fűzni. Győztes, akinek a leghosszabb a lánca.) Ezeket a szavakat egészen biztos, hogy a szódolgozatban tudják.
Az 1 óra alatt 120 szó hívószó technikával is ezen az elven alapul. Amikor a sztorit elképzeled úgy, hogy lehetőleg a legtöbb érzékszerved bevond, akkor fölösleges körök nélkül, villámtempóban bővíted a szókincsedet.
Ha még nem ismered, próbáld ki. 1. rész
Folytasd itt. 2. rész
Hogyan férj hozzá agyad nagyobb százalékához. Hogy légy okosabb. Magolás helyett holisztikus tanulás. Figyelem, koncentrácó, memória fejlesztése. Önismeret. Gyorstanulási módszerek. Motiváció fenntartása. Hogyan vizsgázz sikeresen. Hogyan alakíts ki új készségeket. Nyelvtanulás magolás nélkül.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja
