Avagy, hogy tanulják a szavakat a profik
Az előző részben összefoglaltam azokat a hibákat, melyeket a nyelvtanuló szótanuláskor elkövet. Ezek a magolás és a stratégia, azaz a tervszerűség hiánya.
Az itt felsorolt szótanuló technikákat egytől egyig neurológusok és kognitív pszichológiával foglalkozó tudósok tesztelték. Az előző részben az alvás közbeni szótanulást vettem górcső alá. Nézzük a többit is.
Tipp 2. Vizsgahelyzetet teremteni
A vizsgamódszert, vagy tesztmódszert az Erfurti Egyetemen vizsgálták. Kiindulópontjuk az volt, hogy a diák és a felnőtt tanuló motivációja eltérő.
A tanuló a szódolgozatra tanulja a szavakat.
A felnőtt pedig a tudásért, azért hogy valóban használni tudja.
A tesztalanyokat 3 csoportra osztották. Mindhárom csoportnak egy szöveget kellett elolvasniuk. Az első csoport háromszor olvashatta el a szöveget. A második olvasás közben kijegyzetelhette a kulcsszavakat. A harmadik csoportnak megmondták, hogy csak egyszer olvashatják el az olvasmányt. Utána elveszik a lapot, de le kell írniuk saját szavaikkal, hogy mit olvastak. Azaz egy tesztszituációba helyezték az alanyokat.
Az ellenőrzés az Ebbinghaus féle felejtési görbe alapján történt. Megvizsgálták melyik csoport mennyire emlékszik az új szavakra 5 perccel a tanulás után, egy héttel később és 2 héttel később. Az a csoport, aki csak olvasott, elvérzett a megmérettetésen. A jegyzetelők jól teljesítettek közvetlenül utána. Tehát a rövid távú memóriába kerültek a szavak, de onnan el is tűntek. A vizsgaszituáció imitálása volt a nyerő. Ők emlékeztek legtovább a szavakra.
Hogyan fordítsd hasznodra ezt a kísérleti eredményt?
- Kérdezd ki magad.
- Mondd el a szöveg tartalmát saját szavaiddal. ( Természetesen itt már használsz új szókincset a szövegből.)
- Helyezd magad egy imitált vizsgaszituációba. Legyen valaki, aki kikérdez. Időkorlátot is szabj magadnak.
Tipp 3. Több érzékszervet bevonni
Lipcsében a Max –Planck Institut foglalkozott a szótanulással. Kitaláltak egy nyelvet, „vimmi”, mely az olaszhoz hasonlít. Ezzel a halandzsa nyelvvel tudták azt a feltételt megteremteni, hogy biztosan senki sem tud ezen a nyelven.
A tesztalanyok két csoportban egy héten át szavakat magoltak. Az első csoport hallotta a szót és látott hozzá vagy képet, vagy egy gesztust. ( mutogatás) A másik csoport a levegőbe rajzolta a szót és el is mutogatta. Pont, mint az Activity. Ez a csoport magasan megelőzte az első csoport tudását.
A neurológusok végül összefoglalták, hogy akkor emlékszünk legjobban az idegen szavakra, ha a lehető legtöbb érzékszervünket bevonjuk.
Hogyan fordítsd hasznodra ezt a kísérleti eredményt?
Tegyük fel, hogy meg akarod tanulni idegen nyelven, hogy ALMA.
- Hallanod kell a szót magyarul és idegen nyelven – hallás
- Lásd az alma képét. –látás
- Csinálj úgy, mintha beleharapnál. – hallás, tapintás
- Érezd az ízét. –ízlelés
- Szagold meg. – szaglás
A kísérlet eredményét magam is alá tudom támasztani. Ha kidolgoztunk egy témakört, elkészítettük a kulcsszavakkal az elmetérképet, játszani szoktunk. Az új szavakat elmutogatjuk, vagy esetleg körbeírjuk. Aki elsőnek kiáltja helyesen, kap egy bon-t. ( A bon egy színes műanyag láncszem. Gyermekjáték, amit fel lehet fűzni. Győztes, akinek a leghosszabb a lánca.) Ezeket a szavakat egészen biztos, hogy a szódolgozatban tudják.
Az 1 óra alatt 120 szó hívószó technikával is ezen az elven alapul. Amikor a sztorit elképzeled úgy, hogy lehetőleg a legtöbb érzékszerved bevond, akkor fölösleges körök nélkül, villámtempóban bővíted a szókincsedet.
Ha még nem ismered, próbáld ki. 1. rész
Folytasd itt. 2. rész