A boldogság egyik titka?

Megengedésben lenni.

Mit takar a szó? Nem a felszínen, hanem ott lent a mélyben. Igazán hazugságtól mentesen, nem csak kimondva, hanem átélve, őszintén beleereszkedve.

Megengedem magamnak, hogy hibázzak. Nem bántom magam miatta, nem szégyenkezem.

Megengedem, hogy másképp történjenek a dolgok, mint ahogy én elvártam.

Megengedem magamnak, hogy szomorú legyek.

Megengedem magamnak, hogy semmit se csináljak.

Megengedem magamnak, hogy fájjak.

Megengedem, hogy a másik úgy éljen, ahogy ő akar.

Egészségtelenül, akkor úgy. Nem akarom megváltoztatni, mert nem tudom.

Megengedem, hogy szenvedjen, ha elveszített valakit. Nem akarom kihúzni a szenvedésből, mert nem tudom. Neki most azzal van dolga.

Megengedem, hogy menjen a saját feje után. Nem akarom meggyőzni semmiről, mert nem tudom, még ekkor sem, ha azt a tévutat, amin jár, én már bejártam.

Megengedem neki, hogy panaszkodjon, szidja a rendszert, a főnököt, a kollégát, a szomszédokat és az életet. Nem akarom rábeszélni, hogy ne tegye, mert az sehová sem vezet, attól neki nem lesz jobb, mert nem tudom.

Megengedem a másiknak, hogy úgy éljen, ahogy élni akar. Szenvedve, kínlódva, betegen súlyos terheket cipelve, ez az ő ragaszkodása. Nem akarom megváltoztatni, mert nem tudom.

Törődj végre magaddal

Minden egyes alkalommal, amikor meg akarod változtatni őt, erőt veszítesz, erőt abból, amivel te rendelkezel, amit azért kaptál útravalóul, hogy azt önmagad megváltoztatására fordítsd.

Csak figyeld meg magad legközelebb. Ha ilyen élethelyzetbe kerülsz, ahelyett, hogy görcsösen győzködnél, vitatkoznál, ellenszegülnél, bántanád magad, kedvesen mosolyogva megengednél. Fizikailag fogod érezni, hogy megkönnyebbülsz. Ez a te önfejlődésed első lépése.

Használd az erőt magadra. Hihetetlenül felszabadító érzés eljutni odáig, hogy azt érezd:

Megengedem, hogy minden úgy történjen, ahogy történnie kell.

Miért?

Mert ilyenkor bízol abban, hogy Isten végtelen bölcsessége kézben tartja a dolgokat, és minden a te és embertársaid legfőbb érdekében történik.