Akik megbuknak a vizsgán, szinte mindig azért, mert későn kezdenek a tanuláshoz és nem tudnak tanulni. Nincs semmi rendszer, struktúra abban, ahogyan feldolgozzák az anyagot.
Felhívott egy joghallgató lány. Azért keresett meg, mert nem sikerülnek a vizsgái. Tudnék e neki segíteni. Kifaggattam, mit hogyan csinál. Egyértelműen kiderült, hogy rosszul tanul. Olvas, aláhúz, olvas, aláhúz, ha nem tudja, megint olvas, és esetleg jegyzetel. A jegyzetelés alatt azt értette, hogy másol a füzetbe.
Ezt válaszoltam:
– Egyértelmű a sikertelen vizsga oka. Nem tudsz tanulni. Tanulj meg tanulni, és nem buksz meg.
Felsoroltam neki a lehetőségeket. Azonnal jött a válasz, s abban benne volt minden, mit gondol rólam. 🙂
Nincs időm megtanulni tanulni, mert tanulnom kell.
4 év helyett 1 év alatt sikeres vizsga az MIT-n
Biztos vagyok benne, hogy tudod, milyen szintű az MIT műszaki egyetem. A világ leghíresebb, legjobb, legnehezebb egyeteme. Scott Young a négyéves Bachelor-képzést az MIT-n egy év alatt végezte el úgy, hogy nem is tanulta magát halálra.
Heti 30-50 órát töltött tanulással.
Hogyan lehet kevesebb tanulással sikeres vizsgát tenni?
A 10%-os sikeres vizsga módszere. Young meta-tanulásnak hívta a 10% -ot. Mi az a meta-tanulás?
Ismerned kell magad, a nálad legjobban működő tanulási technikákat.
Az össz tanulóidő 10%-át tervezéssel töltsd. A vizsgára készülés tervezésére Young egy példát hozott. Ha van 30 órád a vizsgáig, akkor így oszd be.
2 óra meta,
8 óra tanulás,
1 óra meta, reflektálás az addigiakra,
19 óra tanulás.
Mit takar a meta?
Tudj meg mindent a vizsgáról.
A tananyag vázát, felépítését lásd át.
Készíts tervet a haladásodról.
Teremtsd meg a körülményeket ahhoz, hogy koncentráltan tudj tanulni, senki és semmi ne zavarjon.
Hasonlítsd össze a te módszeredet Scott Young módszerével.
Mit csinálsz úgy, mint ő?
Min kell változtatnod?
Mit kell bevezetned?
Szerintem nagyon jól hangzik. Kevesebb idő alatt, szorongásmentesen, magabiztosan felkészülni.
Halogatásra hajlamosaknak. A meta nem haladhatja meg a 10%-ot. Vigyázat, nagy a kísértés.
A tanár ontja rád a magyarázatot, a jegyzeteid telis-tele tényekkel, adatokkal, s te csak halmozol és halmozol. Ha ezen kívül nem csinálsz vele semmit, akkor fuccsba megy az egész tanulásod.
Minél többet tanulsz, annál jobban érzed azt, hogy semmit sem tudsz.
És ez pont így is van.
Egy jeggyel jobb dolgozatot írtak, akik….
2010 és 2011-es tanévben Pooja Agarwal egy csapat kutatóval középiskolások tudását mérte társadalomismeretből. Nagyon trükkös kísérlet volt.
Időnként megjelentek a suliban és tesztet írattak a diákokkal, de úgy ám, hogy megmondták nekik, semmi tétje nincs a dogának. Nem kerül bele a naplóba a jegy. A tanár nem lehetett bent, nem tudhatta, hogy melyik témából írták a dogát. Az anyag 1/3-át kérdezték ki.
Év végén volt aztán a nagy meglepetés!
Minden diák egy jeggyel jobb tesztet írt abból, amit év közben kikérdeztek. Fontos tény volt a tét nélküliség.
Miért fontos a felidézés?
Mert ugye ez felidézés volt.
A tanulás passzív folyamat. A tudás csak akkor aktiválódik, ha előhívod. Nem elég csak beerőltetni, elő is kell hívni, fel kell idézni. Persze ennek is megvan a helyes menete. Mikor, milyen ütemben és hogyan hívd elő.
Miért csapod be önmagad azzal, hogy tudod?
Tegyük fel, hogy te tényleg szorgalmas diák vagy. Nem csak agyon olvasod a könyvet és kiemeled a lényeget, hanem tanulókártyát is csinálsz. (Ennek is megvan a szabálya, hogy miből kell.) Talán még elmetérképet is készítesz.
Egód megnyugtat, sőt egekbe dicsér, hogy milyen ügyes, szorgalmas vagy.
Aztánvizsgán vagy konkrét élethelyzetben, mikor alkalmaznod kell a tudást, csődöt mondasz. Addig jutsz el, hogy tudom, hogy tanultam, de mégsem tudom.
Fel nem tudom sorolni, hányszor éltem át a következő kínos jelenetet a diákjaimnál. Mindenük volt, szókártya, elmetérkép. Jól kidolgozott, csicsás, gyönyörű. Használható tudás meg alig.
Mindent úgy csinálok, ahogy tanítottad, mégse működik
Amikor hívnak segítségért olyan egyetemisták, akik voltak nálam tréningen azzal, hogy én mindent úgy csinálok, ahogy tanultuk, mégis elakadtam,
90%-ban kiderül, hogy nem idézik fel a megtanultakat, vagy nem jókor hívnak elő. Rákérdezek, hogy megtörtént-e. Ja, az nem.
Hogy lehet felidézni a tananyagot?
Több módszer is van. A tanulnivaló szabja meg, hogy melyiket érdemes alkalmazni.
Néhány példa.
Magyarázd el egy laikusnak úgy, hogy megértse.
Rajzold le.
Helyettesítsd be az életbe konkrét szereplőkkel.
Az utóbbit joghallgatóknak, orvostanhallgatóknak szoktam javasolni.
Épp tegnap hívott egy joghallgató lány, hogy megfogadta a tanácsaimat.
Egy hónappal korábban elkeseredetten, tehetetlenül, félig sírva, most meg csilingelő, vidám hangon.
– Ez tök jól működik! Pedig azt gondoltam, jó nagy baromság, de azért csináltam, mert te mondtad.
Nem azért működik, mert én mondtam, hanem azért, mert amit tanítok, azt agykutatók fedezték fel, én pedig bevittem a gyakorlatba. Nézd csak!
Szivacsagya volt, most mégsem sikerülnek a vizsgák
Most mondd meg őszintén! Minek szenvedni a tanulással? Iszonyat sok időt, energiát teszel bele és a végeredménye nem az lesz, amiért az egészet csináltad. Miért csinálod? Hogy használni tudd.
A tudok tanulni – egy elemekből felépített komplex módszer.
El nem tudod képzelni hány egyetemre járó gyerek anyukája keresett meg ezzel a mondattal:
„Nem értem mi baj van a gyerekkel. A gimiben szivacsagya volt. Soha nem kellett tanulnia, mindent órán megjegyzett. Most szenved a tanulással. Nem sikerülnek a vizsgái. A kudarcélmények pedig padlóra tették. Nem ismerek rá.”
Válaszom:
Az agy befogadóképessége véges. Szivacsagyúaknál is eljön az az anyagmennyiség, amit egy hallásra nem tud befogadni, azonnal rendszerbe tenni. Mivel soha nem szenvedett a tanulással, soha nem kellett megtanulnia tanulni, ezért szenved. Jobban szenved, mint a másik, aki már gimiben is átélte ezt a rossz élményt és próbálkozott magán segíteni. A te szivacsagyú gyermekednél most jött el az idő ahhoz, hogy megtanuljon tanulni.
Rengeteget tanulsz, mégsem emlékszel a megtanultakra?
Számtalan könyvet, jegyzetet elolvastál, de úgy érzed, semmit sem tudsz belőle?
Elpocsékoltad az órákat, napokat a semmiért és az eredménytelenséged miatt borzalmasan rosszul érzed magad? Szégyelled, bántod magad, és elhiszed, hogy buta vagy? Csak ki ne derüljön!
Egyáltalán nincs baj a képességeddel, csupán rosszul tanulsz.
Tanulj kevesebbet, aludj többet
Biztosan nincs is tanulási stratégiád. Jól gondolom?
Ha megfogadod a tanácsaimat, soha többé nem fogod azt érezni, hogy a felejtésnek tanultál.
Folyamatos visszaigazolást kapsz a tudásodról, ami megszünteti a stresszt és magabiztossá tesz.
Nem csak azt ígérem, hogy valóban tudni fogod, amit megtanultál, hanem kevesebb időt kell a tanulásra szánnod, többet kell pihenned és csendben lenned. Tanulj kevesebbet, aludj többet.
Az hasad nem edzés közben lesz kockás
Kutatások bizonyították, hogy azok a diákok, akik egy tömbben sok órát tanultak, kevés pihenéssel, szinte mindent elfelejtettek. Szemben azokkal, akik feldarabolták az idejüket. Többször tanultak, keveset.
Ismerős lehet számodra ez a jelenség, ha edzőterembe jársz. Ugye azzal teljesen tisztában vagy, hogy nem lesz kockahasad attól, ha egy nap lenyomsz 6-8 órát egyben. Sokkal jobb, ha naponta 1-1,5 órát szánsz a gyúrásra, pihenőnapokat beiktatva. A 6-8 óra max arra jó, hogy kimerülj és lesérülj. Az izmaid nem edzés közben nőnek.
A tanulás folyamata az agyban konkrét fizikai folyamat
Idegsejtek kapcsolódnak, hálót szőnek. Mikor? Csendszünetben és alvás közben. Az információ először a rövidtávú memóriába kerül, onnan a középtávúba, majd a hosszúba. Ezt az utat be kell járnia. Csak az a tudás a tudás, ami a hosszú távú memóriában landolt. Ha nincs ott, nincs megértés.
Ne azzal nyugtasd magad, hogy milyen sok órát tanultál.
Azt számold meg, hányszor ismételtél. 70-75% legyen az ismétlés. 25-30% a tanulás. Igen, ez tervezést igényel. Ha valóban használható tudásra akarsz szert tenni, akkor legalább 6-szor kell ismételned.
Itt egy másik tervezet. Ezt akkor is használhatod, ha nem vizsgára készülsz, hanem a tudásért olvasol.
nap délelőtt kidolgozod a tételt, délután ismételsz.
nap délelőtt felidézed, önellenőrzöl, pótolod a hiányokat. Délután átnézed.
nap felidézed, önellenőrzöl.
nap átnézed.
nap hangosan önellenőrzöl.
Láthatod, hogy először sűrűn foglalkozol vele, majd ritkíthatod.
Ne sorrendben ismételj
Ha már több fejezetet, tételt is kidolgoztál, ne sorrendben ismételj. Ez azért jó, mert más szemszögből nyersz rálátást, jobban átlátod az összefüggéseket.
Összefoglalás
Tanulj többször keveset.
Iktass be csend időt.
Azt számold, hányszor ismételtél, ne azt, hogy hány órát tanultál.
Senki sem születik gyenge képességűnek. Mindenki kapott valamilyen adottságot. Mi kell a képesség kibontakoztatásához?
Szükséged van képzelőerőre és arra, hogy tudd miben vagy jó.
A mai világban sajnos mindkettőt elvették. Megsúgok valamit. Nem is erővel, önként adod el magad, s a benned rejlő tehetséget.
Képtelen vagy rá
A képzelet a kreativitás forrása. Mielőtt létrejön bármi a világban, azt előtte valaki elképzelte. Semmi, de semmi sem tud megteremtődni anélkül, hogy előtte a kép arról meg ne jelent volna valaki képzeletében. Ne csak a materiális dologra gondolj, a jövőképet is így hozod létre.
A nyelvünk üzen
Gyenge képességű, jó képességű, képtelen rá, nincs róla elképzelése, képzésre jár, van példaképe. Képleteket tanulunk. Összeállt a kép.
Mind-mind azt üzeni, hogy akkor hozod ki magadból a képességet, ha vannak képeid.
Einstein. „A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
Kínai közmondás: Egy kép többet mond ezer szónál.
A kép mindig erősebb a szónál.
Vizet prédikál és bort iszik. Ha anya vagy, és arról beszélsz a gyermekednek, hogy ne telefonozzon, miközben ő azt látja, hogy neked is a telefon a stresszoldó, vagy a szabadidős elfoglaltság, akkor a példaképnek ezerszer erősebb a hatása, mint a szavaknak.
Eladtad a képességed
Elvették a képzelőerődet, de úgy, hogy önként mondtál le róla. Hogyan lehetséges? Egyszerű a recept. A képzelet csak csendben tud alkotni. Amikor szó szerint nem csinálsz semmit, nézel ki a fejedből a semmibe. Van ilyen üresjárat a napjaidban? Vagy folyton klikkelsz és nézed a képzuhatagot?
Nem kell képet alkotnod, készen kapod. Amit nem használsz, az elsorvad. Elsorvasztották a képzeletedet, nem tudsz képet látni, képekben gondolkodni. Ez nem csak azt jelenti, hogy romlik a memóriád, hanem mások elképzeléseit valósítod meg. Arra vágysz, amit megkívántatnak veled.
Mire emlékszel jobban? Egy szóra vagy képre? Ha a szó hallatán nem mutat hozzá az elméd képet, akkor az a szó elszáll. Ha látsz képet, az aktiválja az érzékszerveidet. Szín, forma, hang, illat, íz, tapintás + érzelem. Megannyi csáp, amivel a kép megkapaszkodik.
Mivel tudod fejleszteni a képességed?
A képzeleted újraélesztésével.
Csinálj magadnak csend időket.
Gyakorold a képalkotást behunyt szemmel. Figyelj meg alaposan egy egyszerű tárgyat, majd behunyt szemmel képzeld el, utána hasonlítsd össze a kettőt.
Tedd ugyanezt egy festménnyel. Képzeletedben lépj be a képbe és járd be. Pl.: Szinyei Merse Pál Majális. Nézd: https://majalis.mng.hu/
Gondolj egy elefántra. Utána legyen zöld, kicsinyítsd le hangyányira, nagyítsd fel óriásira, nyald meg a hasát, milyen íze van, tapintsd meg, nyávog.
Rajzolj le szólásokat.
Keresi a tűt a szénakazalban. Szöget ütött a fejébe. Ordít, mint fába szorult féreg.
Olvass verset úgy, hogy minden jelenetnél, sornál megállsz és látod. pl.:
Anyám tyúkja.
Morzsa kutyánk hegyezd füled, – részletesen lásd Morzsa kutyát.
Hadd beszélek mostan veled, – részletesen lásd, hol ül, amikor beszélni akarsz vele, te hol vagy. Milyen ruha van rajtad, milyen a környezet.
Hunyd be a szemed, és hangosan beszélj a belső képekről, amik jönnek. Lehetőleg minden érzékszervedet vond be.
Ha tudatos vagy és visszaszoktatod magad arra, hogy a képzeletedet fejleszted, nem csak a képességed lesz jobb napról napra, hanem megtalálhatod önmagad. Azt, amiben jó vagy, de elfelejtetted.
Nincs rá szükséged. Jó az emlékezeted. Tedd próbára.
Ha úgy tapasztalod, hogy rossz a memóriád, ne hidd el, amit gondolsz magadról. Minél több időt töltöttél iskolában, annál több mindent kell elfelejtened. Annál szokatlanabb, amit mutatok. S hogy ez mennyire igaz?
Egészen konkrét példával szolgálhatok. Volt nálam egyéni képzésen egy anyuka, két kislányát hozta. 9 éves, 13éves, és ő 30 felett. Memotechnikákat tanultunk, ami annyit tesz, hogy őrült extrém képeket kellett elképzelni és azokat egymásba fűzni.
Mit tippelsz, kinek ment a leggyorsabban? A 9 éves olyan gyorsan jegyzett meg és mondott vissza 40 szót első hallás után, hogy sem a tesója, sem az anyuka nem győzték vele a tempót.
Szóval már érted, mit jelent az, hogy az iskola rontja a memóriát?
Nem a memóriád a rossz, hanem a memorizálás módja
Az agyad asszociálva gondolkodik, és nem lineárisan, ahogyan az iskolában erre kondicionáltak. Mindent szép libasorban, az oldalak, leckék, bekezdések, sorok, szavak. Totálisan ellene megy az agyműködésnek. Elfelejted szinte azonnal.
Pedig sokkal többre emlékezhetnél, mint hiszed. Eléred-e a tudatalattidban eltárolt tudást? Lineáris biflázással lehetetlenségre vállalkozol.
Meg kell tanulnod újra gondolkodás- folyamban emlékezni.
Három gyakorlatot csinálj végig, és meggyőződhetsz arról, milyen jó a memóriád.
Memória fejlesztő gyakorlat
Mondok egy szót. 60 mp-ig írj le minden szót, ami utána eszedbe jut róla. Nincs rossz megoldás! Fontos, hogy írj! Majd húzz egy elválasztó vonalat, és folytasd még 60 mp-ig, vagy ameddig kedved van.
A szó: ÖNTÖZŐKANNA
Memóriafejlesztő gyakorlat.
Tíz szót látsz, olvasd el egyenként, és írd le azt a szót, ami arról eszedbe jutott.
lámpa
liba
szív
kert
mászik
temető
tojás
nagymama
vidámpark
béka.
Csinálj valami mást. 1-2 óra múlva vedd elő a fenti listát, és írd le megint azokat a szavakat, amiket korábban lejegyeztél.
Memória fejlesztő gyakorlat
Emlékezz jobban! Ne azt jegyezd meg, amit meg akarsz jegyezni, hanem azt, ami arról eszedbe jut.
A fenti két példa azt mutatta meg, hogy az agyad asszociálva gondolkodik. Sajnos ezt mindenhol figyelmen kívül hagyják, és áttanítottak egy agyműködéssel totálisan ellenkező tanulási módra.
Hogyan csináld? Néhány egészen konkrét példa a mindennapjaimból.
Hogyan memorizálok a mindennapokban?
Nézek egy sorozatot, sok évet, sok részt. Így jegyzem meg hányadik résznél tartok:
A Balatonon látom, ahogy egy konkrét hajó visz egy óriási dobókockát.
Második példa:
Túrógombócnál mindig elfelejtettem az arányokat. Négy tojás, 2 dl gríz. Megint a számok képi formája segített.
4= hajó,
2= hattyú
A hajóban négy tojás ül, konkrétan látom, hogy hol ülnek, mit csinálnak, majd jön egy hattyú és kicsipegeti a tojásokból a sárgáját és túrógombócot kaksizik.
Harmadik példa:
Neveket megjegyezni. Ne a nevét akard megjegyezni, hanem azt, ami róla eszedbe jut. Kriszta, kereszt.
Negyedik példa:
Könyv szerzője, írója. Dragomán György: Máglya.
Dragomán nekem sárkány jutott eszembe, a sárkányt máglyán elégetem.
Igen, az asszociatív gondolkodást újra kell tanulni. Azért újra, mert egykor tudtad, csak elfelejtették veled.
Mire lesz szükséged? Élénk képzelőerőre. Igen, ERŐ.
Legközelebb olyan gyakorlatokkal jövök, amivel a kreativitásod, fantáziád újraindíthatod.
Amit észlelnek a gyermekeken, megérett arra, hogy valóban megnyomják a sziréna gombját. Egyre több a hiperaktív gyermek. Koncentrációs zavarokról számolnak be. Dühroham, vagy épp ellenkezője a zombi üzemmód, amivel találkoznak.
Oly általánossá vált, hogy fel sem tűnik. Azt hiszi a szülő, hogy ez természetes. Más gyereke is ezt csinálja, tehát nem baj.
Okoseszközök kisgyermekkori használata
Téves riasztás?
Orvosi rendelő, anyukák várnak a sorukra óvodáskorú gyermekükkel. 10-ből 9 apróság, az anyuka telefonjába mélyed. Nem érzékeli a külvilágot.
Étterem. Még el sem helyezkedett a család, a 4 éves dührohamot kap, mert még mindig nem kapta meg a telefont. 2 éves tesója a bébi székben szintén kap egyet, így a szülőknek megadatott a béke és nyugalom.
Játszótér. Anyukák a padon, mint a fecskék, telefonjukba süllyedve.
Anyuka szoptat, legalkalmasabb időpont arra, hogy lecsekkolja a barátnők posztjait a neten. Szemkontaktus, kötődés? Kizárva.
Tényleg csak a szeme romlik a gyereknek?
Amikor felhívom a szülők figyelmét arra, hogy árt a gyermeknek bizonyos kor alatt a telefonozás, a válasz ez: -Igen, tudom, elromlik a szeme.
Meg kellett, hogy írjam ezt a cikket, bár csupán csepp a tengerben, de az is számít.
Digitális eszközök hatása a gyermekekre
Mozgásfejlődés, akarat, kitartás
A gyermek, csecsemő és kisgyermekkorban absztrakt módon ismerkedik a világgal. Tapint, ízlel, szagol, cselekszik. Mozgással alakul a saját testtudata, magabiztossága, önbizalma. Épít, figurákat mozgat. Ily módon szövi a milliárdnyi idegsejthálót az agyban.
Óvodás korban történeteket talál ki, eljátssza, fejlődik a kreativitása is. Mozgása finomodik, így lesz képes iskolás korra írni, festeni, rajzolni. Az állandó gyakorlással – ha nem sikerül újrakezdem – edződik a teljesítőképessége, akaratereje. Mivel a billentyűzet nyomkodása, a simítás, ugyanazon egysíkú mozgás, nem alakul ki az az idegsejtháló, amire a normális fejlődéshez szüksége van.
Míg a konkrét építkezésnél van célja, akarása, kitalálja, hogy éri el, a digi játékban nem kell cél, akarat. Minden automatizált, kitalálni sem kell semmit.
Nyelvi fejlődés
A mozgáshiány miatt nem alakul ki a háló, ami viszi az információt, azaz igencsak lyukas hálóval rendelkezik. A mielin egy zsírszerű bevonat az idegek körül. Az a feladata, hogy gyorsan és hatékonyan továbbítsa az információt. A mielinhüvely nem vonja be az axonokat teljes egészében. Ezért a gondolkodás lassult, töredezett. Kisiskolás korban az olvasás üteme lassul. Nehéz, sok energiát igényel. Hogy tudna mindeközben szöveget értelmezni?
Szókincsük minimális. Mitől is gyarapodott volna? Szakértők felmérése szerint a digi előtti korszakhoz képest 10-ed részére csökkent a gyermekek szókincse.
Szociális kapcsolat.
2 éves korban jön rá, hogy vagyok én és van a másik. 3 éves korban kezd mással szerepjátékot játszani, kommunikálni. 4 éves korban már úgy játszik, hogy figyel a másikra, nem bántja, nem önzősködik. Megszületik benne az empátia, ami elkezd növekedni. Ez a folyamat a teljes alsó tagozatot végigkíséri.
Hogyan fog kifejlődni, ha nem gyakorolja?
A tanulás folyamata.
A tanulás nem más, mint megfigyelés, másolás, csinálás, próbálkozás. Épül a háló. A siker, az AHA-élmény aktiválja a jutalomközpontot. Dopamint és Szerotonint termel. Ez lesz a motivációs löket a továbbcsináláshoz. De meg kell dolgozni érte.
És most jön a durva dolog. A digitális inger munka nélkül, ingyen adja ugyanezt az érzést. Nem is csak úgy óvatosan, hanem tűzijátékszerű boldogságzuhatagban. Digitális kokain a gyermeknek. Szó szerint vedd! Pont úgy működik, és ugyanazt az érzést váltja ki, mint a kokain. Ha megnyugtatásul adod a gyereknek a telefont, tabletet, 100 X károsabb. El is érkeztünk a függőséghez.
Digitális függőség
Az ingerek a jutalomközpontot aktiválják. Egy gyermek nem képes ellenőrizni a tevékenységét. A függő gyermek magán kívül követeli az adagját. Nem tudja felfogni a logikus magyarázatot sem, hogy miért rossz neki. Az ok-okozati gondolkodás csak 7 éves kor után alakul ki. A telefonfüggőség kioltja a konkrét játszás utáni igényét. Erőfeszítés nélkül jut jutalom bonbonokhoz, így az akaratereje, kitartása súlyosan csorbul.
A játékkészítők ismerik a gyermeklélektant. Amikor abba akarja hagyni a játékot, akkor kap plusz élményt, pluszpontot, csak azért, hogy maradjon. Játékfejlesztésnél például tesztelik az alanyt, fiatalokról beszélek, addig kell fejleszteni a játékot, míg el nem éri a játékos a 180-as vérnyomást, míg nem izzad.
Kutatók megfigyelése. Amíg a kábszerfüggőség kialakulása átlagban 5 év, addig a digi függőség 1-2 év alatt alakul ki.
Mit tegyen a szülő?
A szülő példa. A gyerek agya 3 éves koráig tétahullámon, 7 éves koráig alfahullámon „alszik”. Lehet azt mondani, hogy hipnózisban van. Másol, másol és másol, mint a szivacs tárol el mindent, amit lát, hall, érez. Kitől? Anyától, apától és közvetlen környezetétől. Mit mutat a szülő? Ha rossz a kedved, unatkozol, fáradt vagy, ülj a gép elé.
Amikor elektromos bébiszitterként kütyüt adsz a kezébe, azt biztosan megbánod. A pár perc nyugalom ára az, hogy utána kezelhetetlen, dührohamot kap.
3-4 éves kortól felügyelettel pár percnél többet ne kütyüzzön naponta.
5-6 éves kortól egyszerű, hasznos játékot már játszhat.
Idő és tartalomkorláttal olyan eszközzé válik, ami hasznos, fejlesztő.
Nem ördögtől valók a digitális eszközök. A korral haladni kell. Tiltani pont oly badarság, mint korlátlanul használni.
Mi a méreg?
Minden, ami sok – válaszolta a ZEN-mester a tanítványnak.
Az ember genetikája nem változott évezredek óta. A gyermek, amikor világra jön, megkap mindent ahhoz, hogy életben maradjon. Ebbe a mindenbe tudd belegondolni tényleg a végtelen lehetőséget. A genetika nem tudja, mire lesz szüksége annak a kis lénynek, hogy élhessen.
Azt, hogy a végtelen lehetőségek tárházából idővel mi marad meg, az határozza meg, hova születik. Teljesen más adottságokra van szüksége az Afrikában született gyermeknek, mint a nyugati civilizációban. Amire nincs szükség, azt idővel elfelejti.
Minden gyermek egy tanulógép.
Elképesztő gyorsasággal tanul meg járni, beszélni, a semmiből. Kíváncsiak, kutatók, megoldáskeresők, alkotók, kis művészek. Akkor vannak elemükben, amikor játszhatnak. Sajnos a felnőtt úgy gondol ennek ellenére a gyermekre, hogy ez a 0 pont, a primitív stádium. Segíteni kell őt felnőni.
De hogyan? Hasonlít. A társadalmi elvárás a mérce. Ha a barátok gyereke már emeli a fejét és az övé nem, akkor megijed, sőt szégyent érez. Fordítva? A korábban fejlődő gyermek szülője büszke a kicsinyére. Ő több, jobb, ügyesebb. Ezeket a nonverbális jeleket a pár napos, hetes csecsemő már veszi. Akkor kapok mosolyt, szeretetet, ha ezt meg ezt tudom.
Iskolai elvárások kontra személyiség
A helyzet fokozódik, amint óvodába, iskolába kerül. Létezik egy szabályrendszer, nevezzük oktatási rendszernek, melyet valakik megszabtak. Ehhez mérnek minden gyermeket. Az a gyerek, aki kilóg a sorból, nem teljesíti a művi elvárásokat, azt problémásnak nyilvánítják, végleg megpecsételve a sorsát. Pedig az a másság nem más, mint személyiségjegy. Lehet, hogy a kézügyessége kiváló, de nehezen tanul meg olvasni. Lehet, hogy táncosnak született és nem matematikusnak.
A matematika befogadására 10 éves korban érik meg egy gyermek
Apropó! A lengyel neurobiológus, Marek Katzmarczyk rájött arra, hogy 10 éves korban képes egy gyermek a matek befogadására. Ehelyett már óvodában számoltatják. Ebből lesz a traumatikus élmény a matek irányába. S ha valaki korábban érik? Őt matekzseninek látják, s azzá is válik.
Minden gyermek más-más ritmusban érik.
Ezt a ritmust hagyják figyelmen kívül.
Minden gyermek valamilyen adottsággal születik. Azonban a felnőttek megszabják, hogy mely adottság hasznos, melyik haszontalan. Sőt, a szülő nem is tudja saját gyermekéről, hogy milyen tehetséget hozott magával. Végül is honnan tudná, hisz ő saját magát sem ismeri.
Növekedhetne a gyermek égig érő, dús, árnyat adó, bölcs tölgyfává. Ehelyett mi lesz belőle? Kávéscsészében elférő, visszametszett bonsai.
A gyerek imád tanulni.
Hogyan lehetséges, hogy az iskola veszi el tőle a tanulás örömét?
Információt töltenek a fejébe. Pedig szívesen tanulna magától olyat, ami iránt elragadtatást érez. Szívná magába, mint a szivacs. Pozitív érzelemmel, belülről fakadó akarással, mert bizony motiválni nem lehet senkit. Sem büntetéssel, sem jutalmazással. A motiváció vagy belülről fakad, vagy csak pislákol és kihuny.
Hogyan lehet megtartani a tanulás iránti örömöt?
Ismerned kell a teremtő célját. Gyermekednek adott adottságot, tehetséget. Ezt kell kiderítened, kiderítenetek, és nem foglalkozni az elvárásokkal, csak annyiban, amennyire alkalmazkodni szükséges hozzá.
Egy téves tudást kell helyre tenni.
Azt hiszed, a gyermeked akkor lesz boldog, ha valakivé válik.
Dehogy! Ő már most valaki. Azt kell együtt kibontakoztatni. Szüksége lesz a virágba boruláshoz egyéb tudásra. Ennek ő maga fog utánajárni.
Aki sose járt iskolába, André Stern előadásai, könyvei nyomán született az írás.
Mondják a tanárok, a vizsgáztatók. Amikor meg bent ülsz a vizsgán, ilyet szólnak:
Sorolja fel..
Mit ért az alatt, hogy…
Mik a mérőszámai a…
Na, puff neki! Akkor most érteni kell, vagy mégis be kell vágni? Mindkettő.
Természetesen értened kell az összefüggéseket.
De minden leckében találkozol adatokkal, felsorolásokkal, csoportokkal, idegen szavakkal, definíciókkal, amit bizony be kell biflázni.
Először értsd meg
A legnagyobb hiba, hogy leckéről leckére haladsz a jegyzetben. Esélyed sincs átlátni a nagy egészet. Az ok-okozatot, a logikát, az egymásra épülést. Elszeparált falatkákat veszel, s így nem juthatsz el az AHA élményig.
Miért?
Mert az 1. fejezet definíciója a 2. fejezet struktúrájában jut érvényre és a 8. fejezetben jelentkezik annak a következménye.
A részek egymásra épülnek, egymásra hatnak.
Megoldás.
Madártávlatból rálátni az egészre, vizualizálni, rajzolni, jól felépített elmetérképet készíteni. Nem véletlenül mondom, hogy jót. Ha nem tanulod meg az elmetérképen a hierarchikus, egymásra épülő rendszert ábrázolni, az összefüggéseket kapcsolni, akkor hiába rajzoltál! cCsak egy színes képet kaptál.
Amikor a nagy egészet átlátod, akkor a részleteket pikk-pakk meg tudod jegyezni. Az agy alaptulajdonsága, hogy a hiányzó részeket kiegészíti.
Loki-módszer
A bemagolandókat se magold. Az agyad két dolgot tesz: kapcsol és képet alkot. Kösd a felsorolásokat már ismert helyhez. Tökre mindegy neki, hogy 20 vagy 300 dolgot kell megjegyezni, simán megteszi neked, ha így mutatod neki.
Feynman módszer, a korona
Mondd el hangosan, amit megtanultál. Magyarázd el úgy, hogy egy 10 éves is megértse. Ha nem tudod úgy elmagyarázni, akkor nem érted.
Menet közben kiderül, hogy vannak fekete foltok. Azt a részt nézd át újra, derítsd ki, mi a csuda, hiányzik az értésből. Tisztázd.
Most menjen újra a magyarázat.
A Google mindent tud?
Egy tévhitet szeretnék eloszlatni
Elterjedt az a nézet, hogy a Google mindent tud. Csakhogy a tudás egy folyamat. Nem egy hely az agyadban, ahol az a tudás elérhető, kihúzod a fiókot és ott van. Avagy tudást nem lehet kiguglizni, csak az információt.
Ahhoz, hogy tudásháló jöjjön létre, ahhoz kell viszont az infó.
Hol legyen az infó elraktározva? Benned és ne rajtad kívül, az interneten.
Példa
Mondjuk, van egy vitaest. Az egyik fél jön egy kijelentéssel, egy érvvel. Ezt kell cáfolnod, mert az téves. Csak úgy tudsz érvelni, ha van az agyadban arról a témáról infód, elszórva, sok helyen.
Azt fűzöd össze logikus tudáshálóvá. Tehát egy folyamat zajlik a fejedben, miközben érvelsz. Az fogja megnyerni a vitát, akinek több infó áll a rendelkezésre az agyában, és érti azok összefüggését.
Így lehet, és csak így érdemes tanulni! Minden más kidobott idő, energia, pénz.
Okosabb, kreatívabb lesz a gyermeked, ha unatkozik. Itt a nyár, a lehetőség arra, hogy a gyerek az év közben megtanultakat életre keltse, aktiválja, áthuzalozza az agyát. Hagyd őt unatkozni.
Miért jó az unatkozás?
– Mit csináljak? Úgy unatkozom. Remélem, elhangzik még ez a mondat, mert akkor minden rendben van. Ha az unaloműzés eszköze a telefon, akkor vagytok bajban.
Miért jó az unatkozás?
Miközben azon gondolkodik, hogy mit kellene csinálni, új ötleteket fejleszt. Végre nem befelé töltenek, suliban, különórán, hanem a betöltöttből csinál valamit. Ehhez csend kell. Az ihlet csendben születik. Így tették ezt a nagyok is. A zseniket, felfedezőket csendben, ellazult állapotban hirtelen találta meg a múzsa.
Célkitűzés mindenek felett
Nem tudom, te hogy vagy vele, de én irtózom azoktól a motivátoroktól, akik a célról, célkitűzésről, részcélokról beszélnek. Tudat alatt leszek tőlük feszült.
Célok kellenek persze. De átesett a társadalom a ló túloldalára. Nem teszünk már semmit, csak valamilyen cél érdekében. Lesz-e eredménye, mekkora a hozama? Megéri-e? Mi lesz a hasznom belőle?
Hatékony tanulás, gyors tanulás
Ez a szemléletmód már a gyerekszobában formálódik. Tanulj gyorsan, hatékonyan. Érj el szép eredményeket. Akkor leszel sikeres. Olyat ne csinálj, aminek nincs értelme.
Igen, mondhatod, hogy ellentmondásban vagyok önmagammal, hisz én is a gyors, hatékony tanulást tanítom. De mégsem csak azt. A kreativitást legalább akkora adagban, mint a hatékony tanulást. Éppen hogy a semmittevésre is igyekszem rábeszélni szülőket, gyerekeket.
Aki nem veszi le a szemét a célról, az elfelejti a teremtés örömét. Így nyer értelmet az a mondat, hogy nem a cél a cél, hanem az odavezető út, és az, hogy közben mit tapasztalsz meg. A cél elérése boldogtalanná tesz.
Amikor Boris Becker elérte a célját, összetört, hirtelen üressé vált az élete. Fájdalmasan kiáltott fel a nyeresége után.
– Mit fogok most csinálni? Így történt ez Schumacherrel is.
Nézz körül az utcán. Csupa mogorva embereket látsz. Ők egykor vidám, érdeklődő gyerekek voltak. Funkcionalizálták őket. Ezt akarod? Ilyen jövőt szánsz a gyermekednek?
Tévhitek a gyereknevelésről
Azt hiszed, folyton foglalkoztatni kell.
Azt hiszed, folyton irányítanod kell.
Azt hiszed, akkor teljesít jól, ha megmondod neki, mit, hogyan, mikor.
Ha legközelebb panaszkodik, hogy unatkozik, annak örülj, az jó jel, mert nem a telefonjával tölti az értékes időt.
Szívből ajánlom André Stern könyvét. …És sosem jártam iskolába. Egy boldog gyermek története.
Azt hiszi az ember, ha valaki nem jár iskolába, akkor abból nagyon buta, képzetlen felnőtt lesz. Ez is egy hatalmas tévhit.
Az érdeklődés velünk született tulajdonság. Az hajt előre. A tudásvágy, a kipróbálás és a közben megszületett tapasztalat az élet értelme.
Ismerd meg a gyermeked, miben tehetséges
Nyári szünet. Töröld el a tudatalattidba betonozott tévhitet, hogy mindig foglalkoztatni kell a gyermeket. Kitalálni helyette, mit csináljon. Hagyd őt unatkozni, mert akkor teszel vele jót.
Még valami óriási dolog születik belőle.
Kiégett, boldogtalan felnőttek alkotják a társadalom nagy részét. Miért is? Mert az a munkájuk, amit valakik, legtöbbször a szülők kitaláltak nekik. Divatos szakma, jól fizető. Hagyták magukat, mert ők sem tudják, mit szerettek volna.
Nézz magadba! Te tudod magadról, miben vagy tehetséges? Ismered magad? Tudod mit akartál volna?
A gyermeked még megmentheted. Figyeld őt, mit talál ki, mit szeret, mibe feledkezik bele játék közben. Ezt jegyzetelt fel, hogy majd együtt agyaljatok arról, milyen szakmában teljesedhet ki.
Rohanás az élet, nincs időm semmire. Kevés a 24 óra. Mindig késésben vagyok. A mai rohanó világ nem „agyhozálló” világ.
Tényleg az idő lett kevesebb? Te is tudod, hogy nem. A világ egy szemernyit sem változott évezredek óta. A tennivalód lett több.
Úgy gondoltuk, hogy a technika, a gépek, az automatizmus, majd több időt teremtenek. De a fenébe is, pont az ellenkezője történt.
Tanulj meg bánni az idővel!
Nagyon furát fogok mondani. Az önismeret és azon belül annak a tudása önmagadról, hogy melyik agyféltekéd a domináns, megdöbbentően nagy hatással van arra, hogyan kezeled az időt.
Teszteld magad – Bal vagy jobb féltekéd a dominánsabb?
Ha a feladataidat logikusan,
racionálisan,
elemzően,
összerendezetten szervezed.
Ha életedben az igazodási pont az óra.
Ha a rutint nehezen töröd meg.
Ha mindent előre pontosan megtervezel, megszervezel és ahhoz tartod magad.
Ha 10-15 perccel előbb vagy ott, és az egyik legnagyobb hibának a késést tartod.
Akkor a BAL féltekéd a domináns.
Ha a feladataidat spontán,
intuitívan,
majd lesz valahogy módjára szervezed.
Ha sok mindenbe kezdesz egyszerre.
Ha belekapsz ebbe is, abba is, és semmit sem fejezzél be.
Ha nem vagy hatékony.
Ha nem ismered az órát, és szinte mindenhonnan elkésel.
Ha elfolyik az idő, és semmi érdemlegeset nem csináltál.
Ha kaotikusak a napjaid.
Akkor a JOBB féltekéd a domináns.
A zsenik miért zsenik?
Nincs olyan, hogy egyik vagy másik agyfélteke dominancia a jobb. Minden akkor működik ideálisan, ha ez is az is, ha és- és szerint élünk. A zsenik bizony ezt tették. És teszik ma is. Mindkét féltekéjüket hasonló arányban használják. Einstein például a bal féltekét, a logikát nyilvánvalóan használta. Na, de ő maga mondta, hogy a nagy felfedezések, a kreatív ötletek éppen a csendben születtek meg, amikor nem csinált semmit, amikor csak úgy volt.
Ha nincs időd, tanuld meg, hogy csinálták a zsenik
Tanulj Einsteintől időt beosztani.
Ha bal féltekés vagy:
Iktass be napjaidba óra nélküli időt.
Légy lazább a feladataidban, ne idegesítsd fel magad, ha nem végeztél el mindent, amit beterveztél. Főleg ne bántsd magad emiatt.
Iktass be aktív semmittevést feladataid közé. Akkor dolgozik a kreatív feled. Bal féltekésként úgy tudod meggyőzni magad, hogy a semmittevésre hatékony tevékenységként tekintesz.
Szabadságon, hétvégén, nyaraláson, légy spontán, órát felejtsd el, élj belső órád szerint, mint a régiek.
Ha jobb féltekés vagy:
Tervezd meg a napod, órára lebontva, mikor mit csinálj?
Egyszerre egyet csinálj. Például délután 14h- 15h-ig telefonok, e-mailek.
Priorizálj a feladataid közt.
Építs rendszert.
Már előző este lefekvés előtt tudd, hogy másnap mit, milyen sorrendben végzel el.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk Önnek. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítünk a csapatunknak abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A webáruház alapvető működéséhez elengedhetetlen sütiket mindig engedélyezni kell, ilyen funkció például a kosár tartalmának megőrzése az oldalon belüli mozgások esetén.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
