A fogyasztói társadalom rejtett csapdája az információfogyasztás

Bírvágyból elkövetett vásárlási láz

 

Köztudott, hogy fogyasztói társadalomban élünk. Vegye, vigye, s ha megunta, dobja el. Szépen lassan, alig észrevehetően éltük fel a Földet.

Cégek, gyárak, nagyhatalmak ontják magukból a termékeket. Mi pedig gondolkodás nélkül vásárolunk, mert most akciós, mert a barátnőnek is van, mert az osztályban már csak a te gyerekednek nem adtad meg, mert tartani kell a szintet, mert, mert és mert. Mindig találunk jó okot. Egy szerzeményt úgy mutogatunk, mintha bármiféle érdem lenne. Vigyázat! Hamis a baba. A szerzés élménye majdhogynem azonos a kemény munkával megdolgozott siker élményével.

De miért is írok a bírvágyból elkövetett vásárlás függőségről?

Az információfogyasztás nem tanulás

 

A fogyasztás nem állt meg a „jócuccok” összeharácsolásánál. Bizony, bizony információt is fogyasztunk. Bárhol, bármennyit dézsmálhatunk a végtelen szóáradatból. S ezért még fizetni sem kell. Pénzt legalábbis nem. Mégis a legdrágább dolog. Mert az időddel fizetsz érte. Sok-sok kárba veszett idő az ára. Hirtelen tört rád a lehetőségek garmada.

A tizenpár TV adó helyett ma több száz. S ha nem lenne elég, ott a Netflix, HBO go, utólag megnézhető műsorok, hátha lemaradtál egy részről a sorozatból.

Rádióadók és internetes rádiók. Végtelen mennyiségű YT videók tárháza. Az okostelefonok villódzó fényei pedig soha meg nem szűnően tolják az arcodba a véleményeket, ellenérveket, igazat, s hazugságot. Te pedig olvasod, olvasod és még mindig olvasod. Közben érzed, hogy nem kellene. Mégsem tudod letenni, abbahagyni.

A tudás bárki számára elérhető

 

Nincs vége. Már nincs olyan, hogy kiolvastad a reggeli újságot és ezzel megállt az információzuhatag. Hirtelen jött, hogy a „tudás”, bárki számára elérhető.

Tegyük fel, hogy képes vagy megtalálni a tűt a szénakazalban. Ki tudod válogatni a búzát az ocsútól. Csak azt nézed, olvasod, ami valóban érték.

Mégse hidd, hogy azzal, hű de nagy tudásra teszel szert. Attól még, hogy szádba vetted a falatot, nem emésztetted meg. Annak folyamata van. A falatnak időre van szüksége, hogy életerővé váljon.

Az információnak is időre van szüksége, hogy tudássá érjen.

Divat lett az olvassunk el heti egy könyvet. S ha erre nincs idő, hallgassuk meg hangos könyv formában vezetés, futás, akármi közben. Csakhogy ez nem tanulás. Némi morzsát ugyan be tudsz gyűjteni, mi ösztönösen átjut a memóriádba. De az nem több, mint egy gombostű feje a csillagos égbolton.

A tanulás egy folyamat

 

Az agykéregben kezdődik. Oda fut be az ismeret és kerül továbbításra a mélybe, a közép-hosszú távú memóriába. Amennyiben létrejött a kémia, az elektromos kisülés az új és régi ismeret közt, akkor épül, építed ki a tudáshálót. Az agykéregből az idegsejtek axonjai lenyúlnak és adják tovább a dendriteknek.

Ha erre nem adsz időt, csak lapátolod befelé az infót, azok kimossák egymást. Mondhatni nem sok mindent tettél az okosodásod érdekében. S hogy ez valóban így van e? Saját tapasztalatból is tudom.

Mert én is ezt tettem. Faltam a könyveket, előadásokat. Amikor megkérdezte tőlem valaki, mit tanultam a múlt héten elolvasott könyvből, 3 mondatban össze tudtam foglalni.

Valódi tudás csak gondolkodás által születhet meg. Ehhez pedig meg kell állni. Néha oldalanként, néha mondatonként. Hagyni elmédnek a hálót megszőni. Nem ezt teszed? Több lesz a lyuk, mint a háló.

Én így tanulok ebben a megváltozott világban

 

  • Ha olvasok, azzal a fejezettel kezdem, ami miatt megvettem a könyvet. Nem feltétlenül olvasom el az egész könyvet.
  • Aláhúzok, jegyzetelek, elmetérképet készítek.
  • Gyakran megállok, gondolkodom. Hogyan kapcsolódik össze a meglévő tudásommal. Ekkor történnek a hatalmas felismerések.
  • Van, hogy egy könyv 3x vagy egy mostani már 5x került akezembe. Kezdem érteni. Van már akkora idegsejtközi háló, amihez kapcsolni tudom.
  • Hangos könyvet, YT előadást hallgatok. S ha erre nincs mód, mert éppen futás közben teszem, megjegyzem, hol hangzott el az a rész, mely fontos és ki kell jegyzetelnem, meg kell emésztenem. Azt a részt újra hallgatom.
  • A regényeket sem falom. Egy jó regény számomra a személyiségfejlődés folyamata. Nem lehet átszáguldani az oldalakon. Nincs értelme.

Mi az üzenetem?

Ne csak fogyassz! Még információt sem, mert úgy jár, mint a kukában landoló „jócucc”, minek nem tudtál ellenállni.

Az idő a legdrágább kincsed. Most van itt a legnagyobb ideje, hogy jól tudj vele bánni.

 

 

Miért nem tudsz úgy tanulni, mint régen?

Beindul az információ gépezet

 

Indul a nap. Rádió bekapcs. Esetleg  TV is. Hírek. Telefonod villódzó felületén pörget a hüvelykujjad. Beindult a gépezet. Vagy lehet, hogy le se állt?

A világ okádja magából a történéseket. Klímavészhelyzet, esőerdők, politika, fegyverkezés. Északi sark, jeges medvék. Afrika, éhezés. Egészségügy, oktatás. A legújabb felfedezések. Mit, mikor, kivel, hogyan, miért, meddig? És ha…és ha mégsem…? Zakatol az agyad. Szenved. Valójában stresszel.

Mókuskerék

 

Munkahely. Az elvégzendő feladatok összecsaptak a fejed felett, folyamatosan víz alatt tartanak. Fuldokolsz. Kidugod a fejed egy kávészünetre, hogy levegőhöz juss. Ám csak testednek engedélyezed a szusszanásnyi szünetet. Elmédnek nem jár. Míg bal kezedben a gőzölgő fekete, amitől a megváltást várod, jobb kezeddel rohanvást végiggörgeted a reggel óta felhalmozódott üziket, leveleket, legújabb divatot, híreket s álhíreket. Közben átfut az agyadon, hogy megfejtsd: Ez most igaz, vagy álhír?

Ebédidő. Julcsi tálalja a szaftos pletykákat. Füled rajta, szemed a képernyőn. Közben Julcsi kéri a véleményed. Észre sem veszed, hogy elméd a hatalmas káoszban még erre a századrangú kérdésre is megkísérel választ találni abban a dzsungelben, mit reggel óta rázúdítottál. És hol van még az este! A gyerek leckéje, nem érted te sem. Ehhez el kell olvasnod a teljes fejezetet. Tudatalattid sürget: Gyerünk, gyerünk, ott van még az angol leckéd!

Lavina a farzsebben

 

Mit művelsz az agyaddal? Ember! Ez embertelen. Kiáltod néma csendben. Nem is vetted észre a világ változását. Néhány évvel ezelőtt, amikor az információgyár nem a farzsebedben, retikülödben nyomult rád ezerrel, hanem csak az otthon melegében a dobozból kínálta magát. Akkor még csak-csak adtál szürkeállományodnak egy lélekzetnyi időt. Elmerültél a mostban. Belebambultál a dérlepte táj szépségébe, az igaziba, nem az instásba, a falat ízébe. Elvesztél kedvesed tekintetében, s gyermeked csodájában.

Volt idő, s te ezt nem tudhatod, csak a dédi meséjéből, hogy a kósza hír, mi eljutott a kisvárosba, hetekig lázban tartotta a népet. Végre volt miről beszélni. S a szakma, mit inas korában megtanult a halandó, csak némi csiszolást kívánt egy emberöltőn keresztül.

Nem is volt ez olyan régen! Ha ma megtanulsz valami újat, nem lehetsz biztos abban, hogy az a tudás holnapra megállja e még a helyét. S ha mégsem és nem tartod az iramot, lemaradsz, kimaradsz, elfelejtenek, eldobnak. Nincs ilyen válasz, hogy: „nem tudom”. Ez a szó nem létezik. Nem tudod? Tanuld meg.

 

A hülyülésed oka

 

Tanulsz. Folyamatosan. Érzed már minden idegsejteddel, hogy gáz van. Azt gondolod a korod az, ami miatt az agyad nem engedelmeskedik. Hiába olvasod harmadszor is, mit holnap már használnod kellene, totál sötétség honol elmédben. Hülyülök…mondod ki suttogva, még magad előtt is titokban tartanád, de előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy nem győzöd a tempót. Már régesrég elvesztetted a fonalat, de nem akarsz tudomást venni róla, hogy baj van.

Pedig nincs! Hallod! Minden rendben. Csupán annyi a különbség, hogy a hülyülésed oka, hogy  a világ fénysebességre kapcsolt. S mit teszel te? Úgy tanulsz még mindig, mint dédapád tette. Akinek emberöltő alatt kellett annyi újat elsajátítania, mint most neked egy nap alatt.

A bajt még azzal is tetézed, hogy elmédnek egy szusszanásnyi időt sem adsz, hogy magához térjen, behozza a lemaradást. Ő nem változott! Nem is fog. Ahogyan a szíved, májad, epéd, veséd működése sem. Csak a világ. Neked pedig alkalmazkodnod kell. Ha nem teszed, akkor lesz baj.

Amit megtehetsz magadért

 

  • Felébredsz. Megtanulod megszűrni a lavinaként rád zúduló információt.
  • Meghagyod magadnak, elmédnek s testednek időnként a csendet.
  • Megtanulsz másképp tanulni, új módszerrel s a körítést is élvezhetővé teszed.

Nem lehet a fénysebességgel száguldó világban ökrösszekérrel haladni.

Nem veled van a baj

 

Az elméd ma is képes végtelen mennyiségű tudást elraktározni, ha tudomásul vennéd, hogy másképp kell csinálni. Jobb agyféltekéddel, képzelettel, képekkel. Bal féltekéd szűkös, lineáris, racionális, hitetlen, s csak félmunkára képes.

A szerszám, a technika a megoldás itt van nálam. Minden ébredőt tárt karokkal várok. 2 nap. Ennyit kell csak szánnod az életedből. 2 nap alatt megtanulhatod, hogyan tanulj úgy, hogy elméd győzze, értse, szeresse a tanulást.

A villámsebességgel száguldó világban nincsen időd, erőd, energiád, lehetőséged 2 napot áldozni arra, hogy könnyebbé tedd napjaid, mit is mondok, gyermeked napjait is?  Válaszd a kényelmet. A fotelt. Az online tanulást.

S hogy valóban tudok e segíteni a bajban? Persze csak annak, aki már érzi, hogy baj van.  Álljon itt a legutolsó levél, mit a tréning után kaptam.

Ennyi állt benne:

„Köszönjük szépen Tercsi a felejthetetlen 2 napot. Igazán szerencsések voltunk, hogy rád találtunk és hogy ott lehettünk nálad.

Sokat és hasznosat tanultunk tőled.

A “labda” itt pattog már nálunk. Megígérjük, hogy élünk a megkapott tudással.”

az ausztriai házaspár

 

 

 

Mire emlékszünk könnyen? És arra miért?

Az első csók emléke

14 éves voltam, amikor megtörtént az első csók. Régóta tetszett egy fiú. 16 volt. Nekem akkor gyönyörű. Magas, barna, kisportolt. Egy huncut hajtincs mindig a szemébe lógott és ettől még vagányabbnak tűnt. Naná, hogy minden lány odavolt érte. Pont úgy, ahogyan ezt az amerikai tini filmekben látjuk.

Elérhetetlennek éreztem, hisz csak 14 voltam, kislány. Ráadásul nem is szép, (gondoltam). Sőt a duciságomat kimondottan kövérségnek éltem meg.

Lakodalomban voltunk. Olyan igazi falusi lakodalmat képzelj el. 500-600 fővel. Már délelőtt kezdődik. Ebéd, majd kikerülnek az asztalok. Tánc, mulatozás. Estére a vacsorához újra behordják a bakokra fektetett asztallapokat és padokat.

Nagy engedmény volt a fiatalok számára akkoriban, hogy nem volt kötelező a szülőkkel ülni. Egy olyan esküvő, ahol szinte a fél falu hivatalos, szép számmal vannak gyerekek, tinik és a nagyok. Mindannyian egy asztalnál. A fiatalok sora. Mindig ugyanott. Így kerültem a szerelmem közelébe. Pontosan mellé.

Beszélgettünk. Semmiségekről. Mielőtt a következő fogást, a lagziskáposztát hozták volna, sétára invitált a nagy Ő. Boldogan mondtam igent. Kint a sötétben megfogta a kezem. Így andalogtunk egy darabig, majd a templom rejtett szegletében, a sekrestye bejárata mellett megtörtént. Az első csók az életemben.

Visszafelé én már nem jártam, hanem úsztam a levegőben. Az érzést a mai napig fel tudom idézni. Több volt, mint boldogság. Büszkeség és győzelem. Engem választott. Úgy éreztem mindenki látni fogja, hogy mi történt odakint. Pontosan fel tudom idézni a kérdést, amit a barátnőmnek tettem fel.

  • Látszik a számon?
  • Csókolóztatok? – kérdezett vissza hangjában teljes bizonysággal.
  • Tehát látszik?- váltam holt fehérré. Rettegve attól, hogy szüleim is megpillantják rajtam a „felnőtté válás” tényét.

Ez a történet nem most volt. Mégis szinte tökéletes részletességgel tudom előhívni a képeket.

Saját esküvőn készült fotó

 

Emlékezz Te is

 

Most pedig Te jössz. Olvasd el a kérdéseket, és ami a legjobban megérint, idézd fel oly alapossággal, amennyire csak tudod.

  • Mikor, kivel, hol csókolóztál először?
  • Mikor, miért voltál életedben a legboldogabb?
  • Mikor sírtál utoljára? Miért?
  • Melyik gyerekkori ajándéknak örültél a legjobban?
  • Milyen emlékezetes baleset történt veled?
  • Féltél már istenigazából?
  • Melyik ruhádban érezted magad gyönyörűnek? Hol viselted?
  • Mikor akartál a föd alá süllyedni szégyenedben?
  • Vérig sértett valaki életedben?

Egészen biztos, hogy találtál olyan elfeledettnek hitt emlékképet, melyet elő tudtál hívni memóriabankodból. A memória ugyanis végtelen. Hallod! VÉGTELEN A MEMÓRIÁD!

Mindent eltárolt, amit életed során átéltél. Annál még többet is. Olvasmányokat, filmeket, verseket, színdarabokat, zenét, dallamot, festményt. Az égvilágon minden lenyomatot hagyott az agykéregben. Képzeld! Még azt is, amit egykor megtanultál. Még az oroszt is.

Hogy nem tudod előhívni? Ez a baj? Hát igen. Képes vagy mindent elmenteni. A tudás birtokában vagy. De előhívni már nem vagy képes.

Vagy mégis? Miért tudtad felidézni azt a bizonyos évszázados eseményt? És ha azt elő tudtad bányászni, akkor van rá mód, hogy ugyanazzal a módszerrel a többi tudást is felszínre hozd? Erre keressük a választ.

Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus lesz a segítségünkre.

Agyad tárolókapacitása végtelen

 

A tanulás az agykéregben megy végbe. 3-4 mm rétegesen felgyűrt lemez, kiterítve 2 m² a felszíne. Itt keletkezik a motiváció, gondolat, érzelem. Közel 100 milliárd idegsejttel rendelkezel. Egy idegsejt 10-20-100 ezer másikkal alkot kapcsolatot. Hogy tudja ezt megtenni? Úgy, hogy nyúlványokat növesztett.

Dendritek az antennák, összegyűjtik az infót. 10-20 ezer ilyen nyúlványa van egyetlen sejtnek.

Az axonok az adók. Továbbítják az impulzust. 40-60 ezer axonja van egy sejtenek. Mondhatjuk a számok hallatán, hogy agyad tárolókapacitása végtelen.

Ha az adó és a vevő közt kapcsolat jön létre, az a SZINAPSZIS. Az axon, gyöngyeiben ingerület átvivő anyagokat tárol. Azokat kiönti, a dendritek tüskéi felveszik. De van egy bibi. Csak akkor tud megtörténni az átadás, ha egyszerre sülnek ki. Vagyis memórianyomok csak akkor keletkeznek, ha egyszerre kódolnak. Ez olyan, mintha rendelnél egy iPadot egy webshopból. A GLS kiszállítja. Ha nem vagy otthon, nem tudod átvenni. ( Az agyadban nincs szomszéd, sem GLS pont.) Ezért létrejöttek az u.n. gátló idegsejtek. A hippocampusban laknak. Az a dolguk, hogy meggátoljanak abban, hogy elmenj otthonról, ha jön a csomagod.

Szuperidegsejtjeid vannak, nélkülük nincs memória

 

De mégsem ilyen egyszerű. Egy gátló idegsejt csak 100-200 vásárlót tud otthon tartani. Azaz a szinkronizálni az adót és a fogadót. Nem győzi a rengeteg pakkot.

Viszont van megoldás! Létezik egy szupergátló idegsejt, ami a gátló idegsejteket szinkronizálja. Néhány 10 000 szupergátló gondoskodik arról, hogy minden vásárló a világon pont akkor legyen otthon, amikor megy a futár. A szuperidegsejtek befolyásolják tehát a több milliárd idegsejtet. Nélkülük nincs memória. Hogyan teszi? Érzelmekről, motivációról, élettani tapasztalatokról szállít infót. A múltról.

Tanulni könnyű

 

Ha otthon vagy, amikor jön az iPaded, azért lesz jó, mert egy csomó kreatív dolgot tudsz teremteni vele. Kreatívkodhatsz, alkothatsz. Általa tanulhatsz újat, fejlődhetsz. Ez az igazi boldogság. A FLOW. A motiváció.

Most már tudod, hogy jut el a tudás a memóriádba. Ez könnyű. Tanulni könnyű.

Emlékezni nehéz

 

Akkor mi a nehéz? Előhívni az emlékbankodból azt a végeláthatatlan ismeretet, amit eddig begyűjtöttél. Az emlékképeket fel kell cimkézned. Pecséttel kell ellátnod.

Lássuk a magyarázatot! Életed során folyton folyvást vásároltál. A GLS szakadatlan hozza. Te átveszed. Nem mindegy hol helyezed el a lakásban és milyen cimkét ragasztasz rá. Az a célod, hogy azonnal elő tudd rántani, amikor szükséged van rá. Ha szöget akarsz beverni, akkor tudd, hol a kalapács.

A cimkét a belső világod ragasztja a memóriacsomagra. A saját élményeid, érzelmeid, megtapasztalásod. Minél egyedibb, annál jobban előhívható. A belső világod fejleszthető. Fejlesztened kell! Érzelemgazdagítással, motiválással, erkölcsösséggel, kulturális hagyományok ápolásával.

Az információrobbanás veszélybe sodorta a tudást

 

Nincs idő a végtelen mennyiségű információt cimkével ellátni. Ezért csökken a kreativitás, kikapcsolja az érzelmeket, ami lelki elsivárosodáshoz vezet.

Az a fiatal, aki 1 órára leül a gép elé szörfölni a neten, a végén fogalma sincs mi volt a célja az egésznek. Azonban teleírta a tároló rekeszeit, de csak felületesen. A belső világot kizárta a folyamatból. Egy csomó időt elpazarolt, miközben egy árva gondolatot sem produkált.

Megváltozott környezetbe kerültünk az információs korszakban.

Az evolúció során mindig az maradt fenn, aki a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudott. Az agyad keresi a megoldást. Azonban ha azt hiszed, hogy képes vagy ezt az információ cunamit kezelni, akkor tudod mi vár rád?

Stressz, neurológiai betegségek, alkohol drog.

Az információ robbanás tehát káros annak, aki azt nem tanulja meg kezelni. Megszűrni, szelektálni, időt hagyni a fontosak felcimkézésére.

Mi a megoldás?

 

  • Élményeket gyűjteni. Valódit.
  • Művészetekkel találkozni. Múzeum, koncert, színház, film.
  • Kapcsolatok teremteni, ápolni.
  • Tudatosan bánni az internet adta lehetőségekkel.
  • Olvasni, olvasni, olvasni.
  • Az újat a régihez kötni. ( Pl ezt tettem én is, amikor azt mondtam, ez olyan mint…)
  • Időt adni a kódolásnak.
  • Megállni és gondolkodni. Nem átrohanni egy könyvön!

 

 

 

 

Tanulni és/vagy tudni – ez itt a kérdés

 

Avagy hogyan lehet az iskolai robotgyárból kilépni és gondolkodó, független, szabad emberré válni.

Megkezdődött a tanév. Inkább úgy nevezném, robotképző. Gondolkodás, értelem és összefüggések nélküli tananyagzúdítás a fejekbe. Ha megtelt, majd kiokádják, hogy helyet adjanak a következő adagnak. Elavult oktatás, elavult tanulási módszerek. Gondolkodásnak még a csírája is kioltva.

Ha meg is próbálkozik egy-egy pedagógus megállni és láttatni, egészen biztos lemarad az anyaggal. Akkor pedig újjal mutogatás következik, mert úgy adta át a csapatot, hogy a könyvnek még a feléig sem értek el. Az a kiváló tanár, aki már május közepére ledarálta az anyagot. Jah, hogy abból a következő tanévre még morzsányi sem maradt meg a fejekben? Oh, hát az a diák hibája. Miért nem tanulta meg?

Miért merem ezt állítani? Képzeld el, hogy van egy komornyikod,  Jan, aki az elmédben lakik és az a feladata, hogy elpakolgassa, amit bevittél, azt rögzítse, hogy ott is maradjon. Ha jó helyre, jól leragasztotta, akkor azonnal előkapja akkor, amikor neked arra szükséged van.

1. A tanulás hálóépítés

 

Ha újat tanulsz, annak megvan az érési ideje. A bevitt ismeretet le kell kötni már meglévőhöz. Oda, ahova tartozik. Újat tanulsz. Jan megkapja egy ládában az infót. Körülnéz és mindent átvizsgálva megkeresi, hogy hová tartozik. Mivel van összefüggésben. Bővíti a hálót. Szövi, mint a pók.

De! Ehhez idő kell. Ha kamionszámra öntik le ne neki az információt, ő ugyan beviszi (talán), de nem győzi átvizsgálni, mi mivel függ össze. Csak úgy leborítja valahova. Tudod milyen háló készül a fejekben? Mintha egy bedrogozott pók szőtte volna.

2. A világban minden mindennel összefügg

 

A tudás az, ha érted a világ működést. A történéseket, okokat, következményeket. Például: most ég az Amazonas. Ez az ott lakóknak jó. Mert a marhák legelőhöz jutnak. A marhatenyésztés jó megélhetést biztosít nekik. Miért? A nyugat megveszi a marhát. A nyugat fogyaszt. Sokat, többet, mint eleget. Mi lesz így a Földdel, a világgal, velünk? Ki is a hibás az erdőtüzekért?

De! Nemhogy ideje nincs Jannak, hogy elpakolgassa a hegynyi információt, nem is kap hozzá segítséget. A legjobban összefüggő két tárgy, mint történelem, magyar nincs összhangban. Nem ugyanakkor tanítják a korokat. Diák legyen a talpán, aki magától rájön, hogy a kettő baromira egy. Mert a költők, írók azért írták akkor, azt, mert….Földrajz + biológia? Egy pár. Ki mutatja meg a kapcsolatot?

3. Ismétlés nélkül megy minden a levesbe

 

Ebbinghaus felejtési görbéje, ami már az 1800-as évek óta ismert, (kellene legyen) megmutatja, hogy 1 napon belül ismételi javallott. Különben 50°% megy a levesbe. Mindig, minden tanulás ismétléssel kellene, hogy kezdődjön. Sőt, az előző 4 leckét lenne kötelező ismételni, mielőtt az 5-be belefogsz.

De! Órán leadják az anyagot. Minden órán a rákövetkezőt. Majd a témazáró előtt van egy darab ismétlés. Mit ismételnek? Azt, ami régesrég ott sincs a fejekben. Már az nap kiszorította a tanuló a biosz, töri, magyar óra anyagát, amikor hazaért. Sőt, még haza se kellett érnie. Azon nyomban, amikor kezébe vette a smartfonját és lecsekkolta az üziket. A legfrissebb Insta bejegyzésket, vagy megnézte a vloggerének legújabb videóját. A napi rohanva tanulás után meg mindent kitörölt kedvenc sorozatának újabb 3 részével, mit falt, mint a kiéhezett farkas.

4. A gondolkodás, ami előrevisz

 

Az ismeretet, ha nem használod, azaz nem gondolkodsz el a dolgokon, nem lépsz előrébb egy tapodtat sem. Láttad az Esőember c. filmet, ugye? Oh mennyi, de mennyi ismerete volt elméjében eltárolva az autista Raymondnak! Az ismeret önmagában használhatatlan adathalmaz. Az ismeretből, amivel rendelkezel, úgy lesz használható, előrevivő tudás, ha hagysz időt a gondolkodásra. Véleményformálásra, annak kifejtésére.

De! Erre nincs idő. Egy-egy anyag után legalább 2-3 órát kellene szánni a fejtegetésre. A beszélgetésre. A gondolkodásra.

Sztori, ami elGONDOLKODTATÓ

 

Hadd meséljek egy nagyon friss sztorit. Hallomásból tudom, hogy az a hír járja rólam, hogy szigorú vagyok. Úgy veszek át egy csoportot, hogy többen is félnek tőlem. Tavaly szeptemberben kaptam egy lánycsapatot. Tényleg félelmet láttam a szemekben. Bevallom, már nem lep meg. Nem foglalkozom vele, mert tudom, hogy néhány hét és megszelídítem őket. Most is így történt. Júniusban, tanév végén megkérdeztem:

-Féltetek tőlem?

-Igen.

-Miért? Mitől?

-Mert azt mondják, maga szigorú. Sokat kell tanulni. Mindenkit kiveséz. Belemászik a lelkünkbe.

-Tényleg ezt tapasztaltátok?

-Nem. Vagyis igen, de nem így. Szigorú, mert következetes. Amit tudni kell, azt tudni kell. De mindenben segít, hogy tanuljuk meg. Nem is sok, amit tanulni kellett. A módszer volt fura az elején. Amikor kiveséz, az pedig azt jelenti, hogy elmondja, min kell még javítani. De sose azzal kezdi. Mindig biztatást kapunk, hogy mi az, ami már tök jól megy.

-Szerintetek honnan terjed ez a hír?

-Azoktól, akiket „kirúgott”. Merthogy így mondják. Azok mondják, akik nem akartak tanulni és magára kenik.

– Mi volt a legnehezebb számotokra?

– GONDOLKODNI – hangzott egyszerre több szájból. Hozzáírni a saját véleményünket az elmetérképre. Mert ilyet nem szoktunk.

Ez van! Mit lehet itt tenni?

 

Abból főzhetünk, amink van. A tantervet nem tudod lecserélni. A tanárokat, akik kénytelenek követni az előírásokat, nem cserélheted le. Alternatív iskolák még szóba jöhetnek. Magántanulóság már aligha.

Tanítsd meg tanulni a gyermekedet. Még időben! Hogy Te sem tanultad? Persze, hogy nem. De egyre többen teszik. Több ezren vannak, akik már felébredtek és léptek. Segítségemmel. 17 éve kutatom, hogyan tanul az agy. Egy két napos képzésen megtanulhatod Te is. Általad minden családtagod. Garanciát vállalok. Ha nem érzed hasznosnak, használhatónak, amit átadok, szó nélkül visszafizetem a tréning árát.

 

“Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye.”

(Örkény István)

 

Félsz a hibázástól?

 

Arra kérlek, dőlj hátra, gondolkodj el azon, mi volt a legnagyobb hiba az életedben, amit elkövettél. Ha megtaláltad, elmélkedj azon is, hogyan jöttél ki belőle? Nyertesen vagy vesztesen?

Félünk a hibázástól

 

Mindenki fél attól, hogy ront, téveszt. De nem egyformán reagálunk a hibázásra. Van, aki megsemmisül. Visszahúzódik a csigaházba, elszégyelli magát. Azonban vannak néhányan, sajnos tényleg csak kevesen, akik úgy tekintenek a tévedéseikre, hogy abból tanulva teszik meg a következő lépést. Ha leesnek a lóról, azonnal visszaülnek. A félelem a hibázástól mindenkiben benne van. Nincs ember, aki ne hibázott volna életében. De van egy óriási különbség a sikeres ember és az álmait nem magvalósító közt. A viselkedés, a reagálás baj esetén.

Honnan ered a félelem?

 

Menjünk vissza barlanglakó korodba. Közösségben éltél. Ha elkövettél egy hibát, a közösség kitaszíthatott. Az pedig egyenlő volt a halállal. Egyedül nem voltál életképes. Az első kardfogú tigris felzabált volna. Vagyis alkalmazkodnod kellett a csoport által felállított normákhoz, elvárásokhoz.

A családi minta

 

A legeslegfontosabb a családi mintázat. Modellezel. Mindenki úgy fejlődik, hogy modellez. Kit? Elsősorban anyát. Később apát is. De a legmeghatározóbb mintázat az anya. Ha olyan szülői környezetben nőttél fel, ahol nagy baj volt a nem megfelelő teljesítmény, akkor azt másoltad. Lelki teherként vitted tovább és viszed ma is.

Én sose felejtem el azt a történetet, amit első osztályos gyerekként éltem át. Összecsaptam a leckét és bizony csúnyára sikeredett az „s” betű. Kaptam rá egy malac nyomdát. Éreztem, hogy ebből baj lesz. Lett is. Aznap este nem kaptam palacsintát, amit imádtam. El tudod képzelni, milyen kínt éltem át, ahogy éreztem az illatát, mindenki evett én pedig a sarokban gubbasztottam. Nem sírtam, mert erős akartam lenni. Igen, olyan családi közegben nőttem fel, hogy magammal hoztam az üzenetet: Nem szabad hibázni. Az rossz. Mit szólnak.

Az iskola megbélyegzi a „hibásakat”

 

Sajnos a magyar iskola is arra nevel, hogy a fókuszt a hibákra irányítja. Amikor írni tanultál, a tanító néni aláhúzta pirossal a csúnya betűt. Mi történt ilyenkor a kis lelkedben? Teljes figyelemmel arra rosszra koncentráltál. Tudat alatt megjelent a kép. Ilyet nem szabad. Ezzel önkéntelenül azt vetted mintának. Megnézted utána szépet? Megkísérelted azt másolni? Talán igen. Talán ösztönből megtetted. Legtöbben viszont nem. Ha a tanító néni azt karikázta volna be, ami szép és azt mondja: – Ilyen legyen a többi is! – akkor nem a hibára irányítja a figyelmed, hanem a jóra.

Az oktatás minden szintjén fellelhető ez a szemléletmód. Még ma is. A dolgozat alján ott virít pirossal a hibapontok száma. Volt olyan érzésed, mintha azt kereste volna a tanár feleléskor, vizsgánál, hogy mit nem tudsz?

Idegen nyelv tanulásakor kaptál egy szöveget, majd elhangzott a mondat:

-Olvassátok el és húzzátok alá az ismeretlen szavakat!

Ezt a romboló szokást a mai napig alig tudom kitörölni a diákjaim fejéből. Azonnal azt keresik, amit nem tudnak. Pedig abból, amit értenek, értik az egész mondatot, de leragadnak a szónál, legtöbbször töltelékszónál. – Nem értem. Nem tudom mit jelent ez a szó. Nem lenne logikusabb azt mondani: -Keresd, amit értesz!

Hogyan reagálunk a hibázásra

 

Mindenki átélt ilyen keserű élményeket. Azonban ahogyan reagálnak rá, az alapjaiban eltérő.

Van, aki eltusolja, elrejti, nem vállalja.

Van, aki felvállalja, de megszégyenülve érzi magát.

Mindkét viselkedés gátolja a fejlődést. Hogyan? Legközelebb inkább nem cselekszik, nem lép, nem mer belevágni. Nem minden esetben tehető meg. Tanulni kell, dolgozni kell. A félelem a hibázástól gátolja a szabad gondolkodást. Nem lehetsz önmagad. Nem tudsz független lenni. Nem lehet ilyen blokkolt állapotban jól teljesíteni. Szinte biztos a tévesztés. Ezek a kudarcélmények elraktározódnak az emlékbankodban és nőnek. Nőnek, mint a hógolyó, amit hóember építésekor görgetsz.

Mi a megoldás?

 

Szemléletváltás. A hibázásra tekints másként. Szabad hibázni. Benne van a pakliban. Az visz előre. Ilyen emlékeid is vannak. Hibáidból mindig tanultál. Igen, tudom, most azt gondolod, könnyű ezt mondani. Talán még mondogatod is magadnak, mégsem segít.

Ki lehet jönni belőle. Én is kijöttem. Hogyan? Nagyon tudatosan.

  • Észreveszem, ha ki akarok térni. Éber vagyok tetteimre.
  • Arra figyelek, mit veszíthetek, ha nem teszem meg.
  • Rengeteget olvasok olyan emberekről, akik sikeresek. Egytől egyig nagy hibákat követtek el, de visszaszálltak a lóra.

Hogyan légy elfogadó a hibáiddal

 

  1. Tekints vissza eddigi életedre. Állapítsd meg magadról, hogy melyik kategóriába tartozol.
  2. Az is lehet, hogy nem minden életterületeden félsz a hibázástól. Van, amiben bátor vagy? Legyél önmagad példaképe. Ott hogy csinálod? Miért nem zavar, ha hibázol?
  3. Kövesd a belső hangod.
  4. Őrizd meg függetlenséged. Ne hallgass a fröcsögőkre.
  5. Ne hanyagold el az erősségeid.

Sikertörténet

 

Tréningjeimen tanítom a szemléletváltást. Felhívott egy hölgy, nevezzük Marcsinak, aki korábban járt nálam képzésen. Ő ott jött rá, hogy miért nem halad a német tanulással. Persze, hogy a hibázástól való félelem, a korábbi referenciák az elmében gátolták. Erőre kapott. Újra kezdi. Elment egy tanárhoz, aki azzal kezdte az órát, hogy: – Nézzük meg, mit nem tudsz. Uhh, nagyon hiányos a tudásod! Lesz itt munka.

Mit csinál Marcsi?  Követte tanácsaimat.

Észrevette, mi történik.

Követte belső hangját. Figyelt az érzéseire. Torokszorítás, összeugró gyomor.

Nem ment vissza. Megőrizte függetlenségét. Nem hallgatott a fröcsögőre.

Azt is elmondta a telefonban, ez jutott eszébe azonnal. Tercsi biztosan azzal kezdte volna: – Nézzük, mit tudsz már.

Ezt a történetet azért írom le, hogy lásd, tudatossággal lecserélheted a kudarcélményeidet és csinálsz magadból, laza, boldog, sikeres embert. Te! Nem más! Csak Te!

Hogyan szeresd meg a tanulást?

Nem szeretsz tanulni? Frusztrált leszel, mert nem érted? Idegesít, hogy elfelejted? Nem szabadna, hogy így legyen. Megmutatom Neked, hogy mi a probléma oka, amiért nehéznek tartod a tanulást. Ha ezt az egyet megteszed, élvezni fogod. De dolgoznod kell vele!

 

A probléma oka

 

Képzeld el, hogy van egy családi vállalkozás. De nem működik. Oka? A nem jó munkamegosztás.

Mister Bal előtt halomban a munka. Majd belefullad. Ír, olvas, számol. Logikázik, elemez. Szabályokat keres, próbálja betartani. Adatokat tesz sorba. Lineárisan. Lépésről lépésre. A puzzle darabkákat szépen egymás mellé teszegeti. Közben szorítja az idő. Hiába hajtja agyon magát, nem működik a cég. Egyszerűsíteni akarja a komlex dolgokat. Mindent azonnal érteni akar a logika, racionalitás szintjén. Tiszta ideg. Másokhoz is undok. Nem is érti mi bajuk vele, hisz nincs empátia érzéke.

Missis Jobb ül az irodában, a fotelben. Unatkozik. Mellőzve érzi magát. Alig kap néha feladatot. Ő ezért ideges. Kezdi lebecsülni önmagát.

Pedig, ha a Mister Bal átküldene neki feladatokat, akkor ő látná az összefüggést. Szintetizálná a darabokat. A puzzle kockákat képpé alakítaná. Bátran kockáztatna. Újat, kreatívat találna ki. Fellendíthetné a vállalkozást. Egészben gondolkodna, holisztikusan. Értené az ügyfeleket, mert antennája van hozzá. Mindezt jókedvvel, dalolva, táncolva, festményt alkotva.

 

Bal és jobb agyfélteke

 

Ha lenne egy ónémet, faragott igazi faszekrényed és átrendeznéd a lakást, hogy lenne könnyebb áttolni a szekrényt? Egyedül vagy ketten?

Szinte csak bal féltekével tanulsz. Ezért folyamatosan fáradt vagy. Olvasol, írsz, számolsz. De csak az elemeket látod. Bal féltekéd úgy pihen meg, hogy míg olvasol, vagy jegyzetelsz könyvből füzetbe, ő kikapcsol. Jobb féltekéd pedig munkanélküli. Önbecsülése romokban. És ez így megy évek, évtizedek óta. Attól a naptól kezdve, amikor beléptél az iskolába.

 

Kísérlet

 

Talán ismered. Ha nem, csináld. Olvasd el és tanuld meg. Figyeld meg, hányszor kell elismételned, hogy vissza tudd mondani. Mennyi időd ment el rá?

Egy kétláb ül egy háromlábon és eszik egy egylábat. A négyláb elveszi a kétlábtól az egylábat, erre a kétláb a háromlábbal megdobja a négylábat.

Válaszolj az előbbi kérdésekre.

Ha 1-2 olvasás után tudtad? Mit csináltál?

 

Megoldás

Tanulás két féltekével

 

Ballal olvasod, átküldöd a jobbnak. Képet, sztorit csinál. Kész. Tudod.

Soha, semmit ne magolj!

Áramok egymásra hatása

Két hosszú, egyenes, áramot szállító vezető egymásra erőt fejt ki, hiszen mindkettő mágneses mezőt létesít. 

Nyilván, ha érted, akkor nem kell vele foglalkozni. De ha nem, akkor küldd át a jobb féltekédbe.

Bár én lerajzoltam, nem feltétlenül kell. Elég a képzelet.

Ott a két vezető. Hosszú, egyenes áramot szállítanak. Siettetik egymást, hogy minél hamarabb találkozzanak, (erőt fejtenek ki) mert szerelmesek. (mágneses mezőt létesítettek)

Tudom, hogy most azt mondod, ennek semmi értelme. Nincs igazad. Vidd be az infót az agyadba. Ha bent van, majd megérted. Ha be sem teszed, esélyed sincs, hogy értsd. Ez a láncszem hiányozni fog.

Íme, egy bizonyíték. Megírtam ezt a blogot most. Netről vettem a fizikai példát. Lefotóztam a rajzot, és amikor be akartam illeszteni véletlenül elszállt az egész szöveg.

Meg kellett keresni a példát, és tudtam. Egyetlen rajz elég volt hozzá.

 

Miért lesz élmény a tanulás

 

Mert megosztod a munkát bal és jobb félteke közt.

Mert a bal elolvassa, elemzi, a jobb pedig tudja, mire lehet használni.

Mert az ember sztorikra emlékszik, nem pedig száraz szövegre.

Mert a sztori érzelmet vált ki.

Sikerélményed lesz.

Tudod e mi a legnagyobb öröm az életben?

Jót enni? Egy jó szex? Egy kirándulás? Egy utazás?

Nem!

A legnagyobb boldogság valamit megtanulni és azt továbbadni.

 

Miért tanulj meg gyorsan, élvezettel tanulni?

 

Még néhány év és lesznek olyan foglalkozások, amik teljesen eltűnnek. Robotok, számítógépek veszik át a feladatokat.

Csak az maradhat meg az életszínvonalán és tud majd továbblépni, aki tud váltani. Ki tud váltani? Aki gyorsan tud újat tanulni.

Ha túl bonyolult eljönnöd egy Jobb agyféltekés tanulás tréningre, már megtanulhatod a módszert online is.

Tudod, milyen sokan gondolkodnak már így? Amikor elkészült, egy hét alatt 178-an kérték a tanfolyamot. Ne maradj le.

Tanítsd meg a gyerekeidet is. Még mielőtt elrontják az iskolában.

Online tanulás tréning >>

 

Miért tanulj meg tanulni?

 

3 év múlva a tudásod a felét éri. Aki abbahagyja a tanulást, úgy jár, mint a madár, ami elérte a magasságot és felhagy a repüléssel, mert úgy gondolja, már tud repülni.

 

3 ok, amiért tanulnod kell

 

Első érv:

Ott tart a tudomány, hogy 3 évente megduplázódik a tudás. Tehát 3 év múlva a jelenlegi tudásod már csak a felét éri. 20 év múlva pedig 1% -ra csökken.

Nézzük a telefont. 25 évig tartott, hogy 50 millió ember elérje. A Facebook 5 nap alatt ért el 50 millió embert. Ma egyes jól sikerült appokat, egyetlen nap alatt töltenek le 50 millióan.

Aki az okos telefont, számítógépet nem tudja kezelni, szinte életképtelenné válik. Hisz a legalapvetőbb dolgokat is azon keresztül intézzük. Mindig nem kérhetsz meg valakit, hogy csinálja meg neked. Emlékszem arra, amikor tőlem jóval idősebb barátom úgy kb. 20 évvel ezelőtt meg akart tanítani a számítógép alapjaira. Tiltakoztam. Nekem erre nincs szükségem! Én elboldogulok nélküle. Milyen jó, hogy mégis rászántam magam. Bár akkor a kényszer vitt rá. Ez a tudás nélkül ma nem lennék ott, ahol vagyok. Tudásomat csak a teremben tudnám átadni. Nem videó csatornán, blogban, hírlevélben. És ez csak egy falat.

Második érv:

Aki tud, az a saját álmait éli. Aki nem tud, az mások álmait teljesíti. Hahó! Ne fuss el! Mert ez igaz.

Tegyük fel, hogy jól tudsz sütni. Nem kiválóan, hanem csak jól. Hol fogsz dolgozni? Egy jól menő cukrászdában. A tulajának volt egy álma. Te pedig segítesz neki megvalósítani. Függsz tőle. Minden téren. Munkaidő, bánásmód, fizetés. De ha kiváló lennél! Nem hagyod abba a tanulást azzal, hogy levizsgáztál, akkor megvalósíthatod az álmaid. Ha pedig nyelveket is beszélsz, akkor akár külföldön. Még több lehetőséged van. Még többet tanulhatsz. Nem feltétlenül kell vállalkozónak lenned. Nem erről van szó. De lehetsz a főcukrász. Aki irányítja azt, aki megállt a tanulással. Akire a tulajnak szüksége van annyira, hogy ő függ tőled.

Harmadik érv:

A szegények és gazdagok közti olló félre van értve. Köztük a tudásban nyílt nagyra az olló.

munka X tudás = egyenlő fizetés. A tudás az, ami az órabéred értékét emeli. A munkát nem tudod megsokszorozni. Azt fizetik legrosszabbul. Azért, hogy világos legyen és ne sértődjön meg senki, az én példámat hozom. Dolgozhatnék iskolában. Nem tudom, mennyi lenne most az órabérem. De biztosan csak annyi, amennyi hónap végéig lenne elég. Mivel szenvedélyem a tanítás, minden időmben tanulom azt, hogyan kell tanulni. Ezért lettem magántanár. Megnégyszerezve az órabért. De a tanulást még most sem hagytam abba. Tudásom a témában kiemelkedő. Tudásom el tudom adni sokkal szélesebb körben, mint a nyelvóraadás. Viszont ha nem lenne az ismeretem, kommunikációs készségem és még ezer minden a legeslegjobbak közt, akkor nem tudnám eladni. Napjaim minden percében vagy tanulok, vagy tanítok. És ez így lesz, míg haza nem térek, beteljesítve küldetésem.

 

Tudás magyarul csak egy szó

 

Ez nagy baj. Más nyelven a tudásnak két szintje van. wissen- können, know- can. Magyarul nem teszünk különbséget abban, hogy hol tartunk. Ez baromi nagy hiba. Elméleti tudás után jön a gyakorlati. Csak a gyakorlati tudásnak van eredménye. Semmit ne tanulj meg, ami csak wissen/know. Nincs értelme, ha csak tudni akarsz. Ne állj meg ott. Vidd el a képességig.

Hogyan? Menete így legyen: TUDNI, GYAKORLI, TUDNI – KÉPESSÉG.  Látod! Nem tudom jól kifejezni.

 

Az iskolában romlott el

 

Amíg kicsi voltál, szerettél tanulni. Kíváncsi, kreatív voltál. Nem volt elég, hogy csak tudod, ki is akartad próbálni. Hibáztál és hibáztál és újra csak hibáztál. De megcsináltad. Megtanultad. Így tanultál meg járni, biciklizni, beszélni.

Az iskolában jött az első sokk. A hibázás rossz dolog. Nem volt szabad hibázni. Azért járt a rossz jegy. Otthon a bünti.

Hibázás= buta vagyok, béna vagyok, leégek, szégyen. Ettől akar az elméd megvédeni. Ezért nem szeretsz, akarsz gyakorolni. Mert hibázni fogsz. Naná, hogy hibázni fogsz. A hibázás visz előre. Csak a hibából tudsz megtanulni bármit. A nemgyakorlásból, nemcsinálásból leszel a nagy senki. Főként a saját szemedben. Én arra biztatlak, hogy HIBÁZZ! Utána pedig tanulj a hibáidból, ne szégyenként éld meg. Ismered a mondást. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.

 

24 óra alatt meg tudsz tanulni egy dolgot

 

Egy dologban jó lehetsz 24 óra tanulással. Nem kiváló, de kompetens. Meg tudsz tanulni szépen beszélni. Egy hangszeren játszani, festeni, eladni, előadni, varrni, írni…bármit meg tudsz tanulni. De ennek van 4 lépése.

MIÉRT – Első a motiváció. Járj utána, miért akarod azt tudni. Addig tedd fel magadnak a kérdést, amíg konkrét választ nem kapsz.

Éppen 1 órája hívott egy férfi Németországból. Segítsek neki használni a szókártyákat. Kérdeztem, hogy miért akar németül tanulni.

-Mert kell a munkámhoz.

-Miért kell a munkádhoz?

– Hogy tudjak beszélni a kollégákkal és főnökökkel.

-Miért akarsz tudni velük beszélni?

-Hogy jobb munkát végezzek.

-Miért akarsz jobb munkát végezni?

-Hogy többet keressek.

-Miért akarsz többet keresni?

-Hogy biztonságban érezzem magam és eltartsam a családom.

Most értünk el a célhoz.

 

MIT – El kell tudni döntened, hogy mi az a 3-5 legfontosabb dolog, most, amit azonnal meg kell tanulnod.

 

HOGYAN- Nem szabad magolni. Az agyad olyan, mint egy műszer. Egy olyan műszer, amit ha meg lehetne venni, nem tudnád megfizetni. Mert egy gép sose fog érezni. A tanulás pedig akkor lesz eredményes, ha pozitív érzelemhez kötött. Szükséged van HASZNÁLATI UTASÍTÁSRA AZ AGYADHOZ. De ha te az iskolában, szüleidtől ezt megkaptad, akkor jó. J Az a gyanúm viszont, hogy nem.

 

MIKOR – Legyen fix tanulóidőd. Beírva a naptáradba, napirendedbe. Különben marad a „majd holnap”. FONTOS! Mindig csak annyit tanulj, amennyit utána be is gyakorolsz. Tanulás> gyakorlás> gyakorlati tudás. Csak ennek van értelme.
 

Tanulj meg tanulni

 

Ma már mindent meg lehet tanulni a netről. De egy ilyen komlex agyműködéshez illeszkedő tanulási módszertan összebogarászása minimum 400 óra. Vagy akár 2400 óra. Akkor még mindig nem tudod, hogy melyik az, ami tényleg hasznos.

Ha mégis összekerested, amit tudnod kell, akkor azt fel kell építened. Lépésről lépésre. Már megszámolni sem tudom hány jobb agyféltekés tanulás tréninget tartottam, de mindig javítok rajta. Sosem lesz kész. Hisz most is 3 új kötet vár rám a témában. Valaki meg is kérdezte tőlem a múltkor:

-Tercsi! Van, amit te még nem tudsz?

-Persze. Mindig. A kutatások folynak. Jönnek az újabb eredmények. De legtöbbször ugyanazt olvasom, csak kicsit más megvilágításban és jobban összeáll a kép a fejemben. Megvilágosodom a mit miértekben. És különben is. A legjobb akarok lenni.

Tehát, ha meg akarsz tanulni tanulni, akkor ajánlom magam, tudásom. Már online változatban is elérhető a 2 napos jobb agyféltekés tanulás tréning.

Ha személyesen szeretnél megismerni, akkor gyere el egy tréningemre. A kurzusaim jók. Miért? Mert kimutatható eredményt hoznak.

Nincs időm, fáradt vagyok, felejtek

 

Ezt az egyetlen dolgot tedd meg és újra lesz időd, energiád, éles eszed. Mi ez? Olvass tovább, elárulom.
Függők vagyunk?

 

Felmérések eredményei szerint naponta 2617-szer nyomkodjuk a telefonunkat. 150-szer nyúlunk
érte.
Nem érzed, hogy az vagy? Hányszor nézed meg naponta, hogy jött-e üzeneted? Reagált e valaki a
posztodra? Mennyi YT videót nézel meg? Mennyi ideig pörgeted az Insta képeket? Szerintem nem is
tudod mennyi percet, órát pocsékolsz el úgy, hogy nem vagy ennek tudatában.

 

Mit csinál veled a túlzott telefonozás?

 

Feledékeny leszel

5x annyi információ éri az agyadat, mint 1986-ban. Elméd erre nincsen felkészülve. Sokkal
szívesebben jegyzi meg a cuki macskás videót, vagy azokat az őrülteket a You-tuberól, mint azt, amire
valóban emlékezned kellene. Egyszerűen kiszorítja a memóriádból, mert az a dolga, hogy vigyázzon
rád és megvédjen minden megerőltető feladattól, rossz érzéstől, kudarctól.

 

Lehangolt, önbizalomhiányos leszel

 

Agyad nem gondolkodik, hanem csak reagál a visszajelzésekre, látványra, bejegyzésekre, képekre.
Milyen posztokat látsz? Mindenki a legszebb arcát, öltözetét, utazását, képességét mutatja. A
csúcsabbnál csúcsabb ételeket, koktélokat, bulikat fotózzák, ezért úgy érzed te nem vagy elég jó. Te
nem vagy szép, nem jársz ilyen helyeken, nincs semmi, amihez értesz. Folyamatosan elégedetlen
vagy önmagaddal. De még az a fránya epe is elönt az irigységtől. Hogy a jó fenébe lehet, hogy annak
ilyen élete van, mikor te sokkal tehetségesebb, okosabb, ügyesebb vagy. És lassan elhiszed, hogy nem
vagy elég.

 

Koncentrálóképességed majdnem nullára csökken

 

Majomagyad mentálisan rohangál egyik dologról a másikra. Állítólag a mai ember koncentrációja
rosszabb, mint egy aranyhalé. Minden egyes hangjelzés kizökkent a munkádból, tanulásodból.
Teljesítményed katasztrófa. A folytonos ide oda ugrálás energiát zabál. Lefáraszt. Mondhatni
folyamatosan fáradt vagy. Ezért rossz döntéseket hozol, hibázol. Annak kijavítása még több energiát
igényel. Bestresszelsz és megbántasz másokat. De elsősorban magadat szapulod vagy azokat, akiket
szerinted szabad, a családodat.

 

Memóriád befogadóképessége zuhanórepülésben

 

Semmit nem kell megjegyezned. Sem szülinapot, sem névnapot, sem fontos elintézendőket. Még a
saját telefonszámodat sem. Útvonalat? Minek? Hisz ott a GPS. Ha kell, ha nem, már nyitod is a
jegyzeteket és pötyögsz. Amit pedig nem használsz, az sorvad. Ugyanúgy sorvasztod az agyad, mint
ahogyan az izmaid elsorvadnak, ha 6 hétig gipszben vannak.

A szósöl média legveszélyesebb

 

Facebook, Insta, Wats-app, messenger, snapchat. Azért jött létre, hogy összehozzon embereket.
Ehelyett eltávolodtok egymástól. Nem beszélgetsz, csak írsz egy üzit. Elbújsz egy szöveg mögé, ha
kellemetlen dolgot kell közölnöd, mert úgy könnyebb. Dobsz egy szmájlit, ha tetszik. Nem mondod el
szavakkal élőben, hogy hú de klassz. Hogy csináltad?

 

Nincs időd?

 

Ha a fent említett felmérés szerint ennyiszer, vagy akár fele ennyiszer nyúlsz naponta a telódért,
tabletedért, akkor hogy mondhatod, hogy nincs időd? Nézz vissza az utolsó 3 hónapra és válaszolj
őszintén. Mennyi könyvet olvastál? Milyen képességedet fejlesztetted? Miben lettél jobb?

 

Hogyan csinálj elég időt, energiát, jobb memóriát?

 

Csökkentsd az interneten töltött idődet. Jelöld ki a határokat időre és helyre
– Tabu idők.
Reggel munka előtt, este 7 után.
Legyen egy hétvégi böjti napod. Fókuszálj a családodra.
Ne vidd mindenhova magaddal. Szoktasd magad hozzá fokozatosan. Először csak pár perces
távolléttel kezdd.
Étkezés közben tilos.
Tanulás, munka közben kizárólag a cél érdekében.
Jelöld ki naponta, hogy csak 2x, fix időben nézed meg az emaileket.
– Tabu helyek
Hálószoba. Vegyél vekkert.
Fürdőszoba
Rejtsd el egy dobozba. Ne is lásd.

 

Függőségből kigyógyulni

 

Mindenféle függőséget úgy lehet gyógyítani, hogy lecseréled valami másra. Rutint építesz ki.
– Reggel ébredés után relaxálj, meditálj. Vagy csak egyszerűen tanulj meg lélegezni. 15-20 perc
– Menj futni, sétálni. Fél óra.
–  Csinálj valamit kézzel. Varrás, kötés, horgolás, festés, színezés, barkácsolás, kertészkedés,
főzés, sütés. Mind-mind olyan tevékenység, amikor az agyad végre pihen. Közben a kéz és
szem koordinációja helyrezökken.
– Tanulj verset, idézetet. Nem csak azt éred el, hogy javul a memóriád, hanem bedobhatod
tudásod társas kapcsolatoknál. Elismerést váltasz ki. Nem is folytatom, hogy annak milyen
pozitív kihatása lesz az önbizalmadra. Ráadásul valódi elismerést, nem pedig egy lájkot
söpörsz be.
– Pihenj meg naponta kicsit hosszabb időre. Szunyókálj. Mindenkinek megvan a maga
bioritmusa. Van, aki délután fárad el. Van, aki estefelé van mélyponton. Iktasd be a szundit a
hullámvölgybe.
– Menj ki a természetbe. A fény jelezte régen a testnek, hogy milyen ritmusban éljen. Mióta
van mesterséges fény, azóta nincs szinkronban a test a természettel. Ezért menj ki. A fény
hatással van a hangulatodra, hormonokra, stressz szintedre. Egész immunrendszeredre. És ha
már kint vagy, nézz felfelé. Fel a házakra, az égre. Figyeld a felhők játékát. Meg fogsz
tapasztalni valamit. Nálam mindig működik. Különösen este a csillagos égboltot látva, vagy
hajnalban elmerülök a napfelkeltében. Annyira átjár az az érzés, hogy milyen apró pontocska
vagyok a mindenségben. Ezzel együtt a problémáim is oly kicsinnyé válnak.

És még mielőtt bárki azzal kezdene vádolni, hogy a technológia ellensége vagyok, szeretném
határozottan kijelenteni. NEM.

Nem lehet enélkül élni, létezni, dolgozni, tanulni, fejlődni. De nem lehet benne teljesen elmerülve élni sem. Meg kell tanulni azt, hogy te irányítsd őt és ne a gépek, kütyük rángassanak téged, mint a
bábművész a bábjait. Mindent szabad, MÉRTÉKKEL.

Ha tetszett az iránymutatás építsd be lassan egy-egy pontját az életedbe. Újra lesz időd, energiád,
éles elméd.

Oszd meg másokkal is. Főként azzal, akinek szerinted nagy szüksége van rá. Akár családon belül is.

Ha még több tippet szeretnél a leszokáshoz, gyönyörű képekkel, ajánlom:
https://www.libri.hu/konyv/tanya_goodin.off.html

Azt hittem azért tanulsz, hogy ne felejts!

 

Egyszer volt, hol nem volt, élt Tokaj hegyalján egy szőlősgazda. Híres volt szorgalmáról, borkészítés tudományáról. Borai világhírűek lehettek volna, ha nem lett volna egy kissé ütődött. Minden évben az atyai gondoskodással, ezernyi munkaórával nevelt tőkéi hozták a szebbnél szebb, értékesebbnél értékesebb fürtöket. Pompás borok születtek a szőlőszemekből. Minden fajtából 100 liter. Igen ám, de emberünk mintha megbolondult volna, amikor a hordóit megtöltötte. Hiába szóltak neki, hogy azok szivárognak. Azt hitte elég, ha megtölti. Nem dugaszolta el a réseket, hagyta folyni a drága, kemény munkával létrehozott csodát. 20 perc folydogálás után csak kicsivel több, mint a fele maradt meg. És még mindig nem lépett semmit. 60 perc múlva sem cselekedett, csak nézte a veszteséget. Már csak 45 liter maradt a hordóban. Tovább folyt az izzadságcseppekkel megtermelt itóka. Estére kelve 34 literre apadt a tartálya. 6. napra, 23 liternél végre lelassult, de nem állt el.

Megkönnyebbülve felsóhajtott: – Több, mint a semmi. Folytatta tovább évről évre, évtizedről évtizedre a balga. Bár mondták neki sokan, hogy dugaszolja mán el az a lyukat, de ő csak bólogatott és folytatta ugyanúgy.

Így történhetett meg az az eset, hogy kérgesre dolgozott, szorgalmas és állhatatos munkával akár világhírre is szert tehetett volna. De munkájának eredménye kárba veszett. Neve ugyan fennmaradt, de nem borai, hanem ügyefogyott tettei által.

Hogy tetszett a mese? Jót nevettél? Rácsodálkoztál, hogy lehet valaki ennyire eszetlen?

Pedig te is ezt teszed. – Micsoda? Hogy én? – hallom egód felháborodott hangját.

 

A felejtés menete

 

 

Dr Ebbinghaus már 1885-ben kikísérletezte, hogy mikor, milyen tempóban felejtünk. Gyerekeinek feladatot adott. Értelmetlen szavakat kellett memorizálniuk mindaddig, míg nem tudták őket tökéletesen. Majd különböző időpontokban visszakérdezte azokat. Így született meg a felejtés görbéje. Akkoriban a tudóstársak támadták a bizonyítékot, mivel értelmetlen szavakkal végezte a kísérletet. Azóta számos tudós alátámasztotta az Ebbinghaus féle felejtés ütemét. Köztük a göttingeni Georg Elios klinikai pszichiáter is.

Nyilvánvaló, hogy még sok mindentől függ, hogy mit felejtünk még ennél is gyorsabban, vagy lassabban. Ámde mégis alaptézis. Nyelvtanulásnál különösen. Hiszen az agynak az idegen nyelv szavai pontosan olyan hieroglifák, mint Ebbinghaus gyerekeinek feladott értelmetlen szavak.

 

Hogyan tanulsz te?

 

Úgy, mint a tokaji szőlősgazda tette a boraival?

Lett légyen kedden délelőtt 11-kor egy előadásod, tanórád, nyelvórád. A következő pedig pénteken. Mit teszel? A könyvet, jegyzetedet, nem veszed elő, csak csütörtökön délután? No, mennyi maradt belőle? 23%. Kezdheted feltölteni a majdnem üres dinnyédet.

Pedig biztosan hallottad már sokszor, hogy ismételni, ismételni! Mégsem teszed? Akkor mitől lennél okosabb, mint a mese szereplője.

A 2 órán belüli ismétlést már úgyis lecsúsztad, mert jött a következő óra. Ráadásul az még fel is gyorsította a szivárgást.

Jut eszembe azonnal egy újabb kísérlet. Brrrr. Még engem is megijesztett. A digitális korszak előtt 4-7 ismétlés elég volt a hosszú távú tudáshoz. Ma pedig minimum 14- szer kell ismételni. Őrület!

Mikor ismételj?

 

Hogyan jegyezd meg a tanultakat?

 

És akkor jöjjön a megoldás.

Ha kedden délelőtt van az a bizonyos előadásod, órád és van könyved, jegyzeted. Vagyis tudod miről fog szólni, akkor tedd ezt:

 

1 etap

 

– Előtte olvasd át a főcímet, alcímeket, kiemelteket, nézd meg a rajzokat. Mindent, ami úgy kiemelkedik a szürke szövegből.

-Meghallgatod az előadást, jegyzetelsz.

-Óra végén még egyszer átfutod az irományod, könyvet. Megint csak nagyvonalakban.

Wao! Csupán pár perc és máris nem hagyod elfolyni a 40%-ot.

 

2. etap

 

-Otthon még az nap készíts elmetérképet a könyvből, jegyzetedből.

( Mi van? Jegyzetből jegyzetet?) Azt ám!!!!A lineárisat írd át elmetérképbe. Nem ragozom tovább. Próbáld ki. Megtanulnod még nem kell. ( Megsúgom, ez is tanulás. Igazi.)

Elmetérkép készítés alapjai >>
 

3. etap

 

-Csütörtökön átismétled az előző 4 elmetérképet. Ez csupán 3-5 perc/db. (Feltéve, ha úgy csináltad, ahogy javasoltam.)

-Megtanulod a keddi előadást az elmetérképedről.

Apropó! Megtanulod. Na, ez is egy tág fogalom. Ki mit ért „megtanulom” alatt. Erről majd legközelebb, mert ha idáig eljutottál, akkor elfogyott a koncentrált figyelmi szinted. Várlak szeretettel.

Ezek után van még az a balga, akit nem tudtam meggyőzni, hogy az nap foglalkozz az anyaggal, amikor előadásod volt?

Van? Akkor ezt nézd meg:

Hogy csinálj megadnak tanuláshoz energiát?

 

Három egyszerű dolgot kell csak megváltoztatnod és kirobbanó formába kerülsz. Gyorsabb lesz a gondolkodásod, kreatívabb leszel. Energikussá, jókedvűvé, magabiztossá válsz.

Energia kell a tanuláshoz

 

Nincs kedvem tanulni. Nincs energiám tanulni. Amennyiben elhagyja a szádat az előző két mondat, akkor ne zárd le ennyivel. Csinálj magadnak energiát és lesz erőd is kedved is tanulni.

 

Mozgás

 

Összehasonlították a mai ember mozgásmennyiségét az 1900-as évek emberével. Akkoriban napi 20 km-t gyalogoltak. Hisz mindenhová gyalogosan jutottak el. Nem volt lépten- nyomon sem bolt, sem kávézó, sem munkahelyek. Nem létezett lift és nem létezett mozgólépcső. A ma embere 1- 4 km-t gyalogol naponta. Az ülőmunkát végzők 800m-t tesznek csak meg. És Te?

Mi köze ennek a tanuláshoz? Jó erősen feszítsd meg az izmaidat a bal kezedben, a jobb kezed maradjon lazán lógva. Majd engedd el a feszültséget a karodban és figyeld meg, melyik kezedben érzel több energiát? Amelyik dolgozott, vagy amelyik lazsált?

Megoldás: Mozogj többet.

  • Ne a legközelebbi boltban vásárolj, hanem menj a távolabbiba.
  • Cipeld haza a bevásárlószatyrot.
  • Lépcsőzz.
  • Állj fel gyakrabban és mozgasd meg izmaidat.

 

Étkezés

 

Húslevest csak húsból lehet főzni. Ugye ezzel egyetértesz? Az agynak több energiára van szüksége, mint az egész testednek. Ha nincs, nincs mitől forogjanak az agykerekek. A transzzsírok gyilkolnak. Megkeményedve lerakódnak az erek falára és beszűkítik. Eldugítják a véráramlást. A gyors kapcsoláshoz, gondolkodáshoz megfelelő véráramlásra van szükség. Vérkeringést az agyba, szólhatna a szlogen. A chips, péksütemény, sültkrumli, fagyasztott ételek telis tele vannak transzzsírokkal. Ha ezeket szereted, akkor eltorlaszolod a vér útját, azaz lelassítod a gondolkodást is.  https://karrierkod.hu/blog/ne-csokit-egyel-ha-jobban-akarsz-koncentralni

Megoldás: Egyél több vizeset

  • gyümölcsöt, zöldséget
  • Naponta több színűt vegyél magadhoz. A színük elárulja, milyen vitaminokat tartalmaz.
  • Hámozd meg őket. A héja kemikáliákat tartalmaz. Esetleg vegyél biot.
  • Mellőzd a smoothit, mert azzal szétroncsolod a vitaminokat.

 

Pihenés

 

Nem lehet mindig csak hajtani. Nem lehet mindig csak teljesíteni. Nem lehet egy rugót sem örökké kifeszíteni, mert elpattan. Ha a kocsidon menet közben felgyullad a piros lámpa, azonnal megállsz és utánanézel mi lehet a gond. Ha baj van, szerelőhöz viszed. És magaddal mit teszel? A szervezeted betegséggel jelzi, hogy állj meg. Ekkor nem pihenőt tartasz, hanem elrohansz gyógyszerért. Ez olyan, mintha előkapnád a táskából a fekete filctollad és beszíneznéd a piros lámpácskát a műszerfalon. Ha túlhajtod magad, rosszul alszol. Rosszul alszol ezáltal még kevesebb energiád lesz. Ez egy ördögi kör. Az agyad az okoskütyük korában soha de soha nem pihen. Olyat nem teszel, hogy nem teszel semmit, hanem csak vagy. Nézel ki a fejedből. Pedig kellene!

Megoldás: pihenj rendszeresen

  • Meditálj vagy relaxálj minden nap. 15’ meditáció felér 4 óra alvással
  • Ha teheted, sziesztázz. A NASA kutatása kimutatta, hogy egy rövid szieszta után a reakcióidő, gondolkodás sebessége, kreativitás 35%-kal növekszik.
  • Időnként állj fel, lépj az ablakhoz és nézz ki a világra. Csodáld.

 

Exponenciális növekedés a tanulási energiában

 

Ha erre a három dologra figyelsz, akkor nem csupán egy kicsit jobban és gyorsabban fogsz tanulni, hanem az energiád exponenciálisan növekszik. Az benne a jó, hogy tényleg nem nagy ügy változtatni a szokásaidon. Szárnyalni fognak a gondolataid.