10 koncentrációs gyakorlat a jobb figyelemért

Elhatározod, hogy nagyon oda fogsz figyelni. Most tényleg. Nagyon, de nagyon akarod. Meg vagy róla győződve, hogy sikerülni fog. Mert csak elhatározás kérdése.

Azt is tudod, ha elmélyülten tudnál a munkádra, tanulásodra összpontosítani, akkor töredék idő alatt végeznél. Megtanulnád véglegesen. Megértenéd. Magabiztos lehetnél. Biztonságban éreznéd magad.

Néhány percig működik is a terved. Azt azonban már nem tudod, mikor kapcsolt el az agyad. Ki tudja, mióta dolgozol üresjáratban. S ez így megy napról napra, hétről hétre, évről évre. Katasztrófa.

A koncentrációs képesség a hatékony, gyors tanulás elengedhetetlen eleme

John Medina, molekuláris biológus, híresen érdekfeszítő előadásokat tart hallgatóinak. Néhány évvel ezelőtt megkérdezte diákjait, hány percig tudnak figyelni arra, amit tanít. 10 perc, volt a válasz.

A helyzet azóta elképesztő mértékben romlott. 1,5- 3 percnél tovább képtelen az ember egy dologra fókuszálni. Szerintem te is érzed, hogy egyszerűen nem tudod kordában tartani a gondolataid. Valahogy úgy néz ki, hogy te vagy a vadászkutya, amelyik üldözőbe vette a nyulak tucatját és hol az egyiket űzi, hol a másikat és egyre zavartabbá válik. Végül sem ereje, sem zsákmánya.

Miért romlott ilyen mértékben a koncentráció?

 

Külső tényezők

Olyan világba csöppentünk, szinte egyik napról a másikra, hogy nem volt időnk alkalmazkodni az új élethelyzethez. Agyadat folyamatosan szőnyegbombázza a digitális világ. Egy perc alatt 40-60 millió inger éri. Igen, jól látod. Nem ezer! Millió ingerről beszélek. Még a szobád bezárt ajtaján is átfurakszik.

Hiába ülsz le az elhatározással, hogy teljes erőből a tanulásra figyelsz. A telefonod nem kapcsolod ki. Ha computeren dolgozol, a felugró ablakok azonnal jelzik, hogy E-mailed, messenger üzeneted érkezett. A kedvenc YouTube csatornádon újdonság van és az Instán is újabb történetek születtek. Uralkodsz magadon. Tartod magad keményen. Felejtsd el! Nem kell megnyitnod, hogy kirántson az elmélyült fázisból. Gloria Mark a Kaliforniai Egyetem professzora kutatta a témát. A kísérletek bizonyították, hogy megzavar bármi, egy hangjelzés, vagy csak annyi, hogy rápillantasz a kikapcsolt telefonodra, azonnal elveszíted az összpontosítást. 25 perc 15mp-re van szükséged ahhoz, hogy ugyanabba a mély fázisba kerülj.

Belső zavaró tényezők

  • Nem vagy kellően toleráns a frusztrációval szemben. Fáradt vagy. Leharcolt. Netalántán kiégtél. Hisz a figyelmed ide-oda ugrálása rengeteg energiát fogyaszt.
  • Nem tudsz a jelenben lenni. A múltbéli kudarcaidat, negatív megtapasztalásaidat sablonként tárolod. Ezen sablonok alapján vetítesz magadnak egy sötét jövőt. Ugrálsz a múlt és a jövő közt.
  • Túl nehéznek tartod, amit tanulsz. Már korábban sem birkóztál meg vele.
  • Szorít az idő. Képtelenségnek tartod, hogy a megszabott idő alatt elkészülj a feladatokkal.
  • Nem tartod magad elég jónak. Folyton máshoz hasonlítod magad. Meg akarsz felelni szüleidnek, főnöködnek, tanárodnak.
  • Utálod azt, amit tanulnod kell.

Az agyad jót akar neked

 

Nem gondolkodásra termett. Vigyáz rád. Megvéd. Jelzi, hogy amit éppen csinálsz, az neked nem jó. Nem érzed magad jól még fizikailag sem. Ezért arra biztat, hogy keress inkább olyan tevékenységet, amitől jól leszel. Ehhez pedig végtelen lehetőséget kínál az elérhető világmindenség.

TIPPEK a jobb koncentrációért

Előzd meg a bajt.

Alvás

Aludd ki magad. Az éjszaka az agymosásé. Az elmédben lakó asszisztensed egész éjjel radírozza a szemetet. Helyet csinál másnapra a fontosnak.

Igyál

Ha hidratált vagy 14%-kal jobb hatásfokkal összpontosítasz. Katt ide a részletekért. 

Ne is lásd a telefonod

Vidd ki a szobából. A gépeden tiltsd le a felugró ablakokat, ha azon dolgozol.

Tarts szünetet

25- 45 percenként állj le és tarts 2-3 perc szünetet. Ne többet!, mert agyad azt hiszi vége a feladatnak. Részletek itt.

Sétálj

20 perc séta naponta 23%-kal növeli a kognitív képességet. A mozgás hihetetlen hatásáról a Jobb-bal jobban című könyvemben részletesen írtam.

Meditálj

Azt hiszed a szósöl média pihetet? Egyáltalán nem. Pont az ellenkezőjét teszi. Stresszel. Meditálj naponta legalább 20 percet. A tanulást kezdd 2-3 perc elcsendesedéssel.

10 koncentrációt javító gyakorlat

 

  1. Fogj egy újságot és karikázd be mondjuk a P betűket a szövegben.
  2. Brain stormingolj. Írj le egy szót, majd azt, ami eszedbe jut róla. Folytasd a végtelenségig, vagy amíg kedved van hozzá.
  3. Nézd a mp mutató haladását. Ha észreveszed, hogy elkalandoztál, térj vissza.
  4. Nézz meg egy tárgyat alaposan. Behunyt szemmel idézd fel részletesen. Nyisd ki a szemed és hasonlítsd össze a vizualizáltat a valósággal.
  5. Mondd el az ABC-t visszafelé.
  6. Figyeld meg az embereket és próbáld meg kitalálni mivel foglalkoznak, hogyan élnek.
  7. Meséld el a napodat visszafelé.
  8. Rajzolj mandalát.
  9. Figyelj a hangokra becsukott szemmel.
  10. Gyűjts rokonértelmű szavakat. Kezdheted ezzel: megy, jár, halad, lépked, oson….

Egyszer megkérdezték Schwarzeneggert, mi a hihetetlen karedzésének a titka.

„Teljes koncentráció. Ne gondolj másra, csak az izom mozgására és élvezd a stimulációt.”

 

 

A siker titka

Már a startnál eldől, kiből lesz sikeres ember

Először is szeretném tisztázni, hogy mit jelent számomra a siker. Szoktad mondani valakire azt, hogy elemében van? Szinte szárnyal! Annyira jól csinálja.

Mindenkinek van olyan oldala, amiben jó. Vagy jó lehetne. A képességét azért kapta, hogy erősítse, fejlessze, használja, teremtsen vele, adjon tudásából másoknak.

Döntéseidben nincs szabad akaratod

Akkor lesz boldog életed, ha azt dolgozhatod, amivel elemedben lehetsz. Majd az, magával hozza a sikert. Nem, nem kapod ingyen! Keményen meg kell dolgoznod érte. Életed első pillanatától az utolsóig. A rengeteg elvégzendőből egyet szeretnék most kiemelni. Ez dönti el már a startnál azt, hogy összejönnek a dolgaid, vagy túlélősdit játszol. Kibírni a napokat hétvégéig és a szabadságig. Nem tudom, hogy elhiszed e, hogy döntéseidben nincs szabad akaratod. És most nem arra gondolok, hogy a családod, vagy a főnököd vagy a lehetőségeid korlátoznak. Á, dehogy. Te korlátozod saját magad.

A szokásaid a korlátaid

Képzeld el a következő jelenetet. Kocsit szeretnél venni. Elmész egy autókereskedésbe és mutatnak neked egy helyes kis piros kocsit. Minden tekintetben megfelel az elvárásaidnak. Te mégis kézzel- lábbal tiltakozol ellene. Vajon miért? Mert a kis piros autó emlékeztet valamire. Egy kis piros autóval tanultál vezetni 40 évvel ezelőtt egy „állat” oktatótól. Nem veszed meg, de megmagyarászni sem tudod az okát.

Ugyanez a szituáció megfordítva is lehet. Megmutatják a kis helyes kocsit. Nem is egészen az, ami az elvárásaidnak megfelel, mégis azt mondod, ez az enyém. Szerelem első látásra. Miért? Mert kisgyermek korodban szüleidnek volt egy kis piros autójuk, amivel nyaralni jártatok. Nem kérdés, hogy megveszed e.

Te döntöttél? Vehetjük úgy is. Azonban nem a tudatos éned választott. Oh, dehogy. A tudatos éned a jéghegy csúcsa. 10%-15%. A tudatalatti dönt. A víz alatti rész. A nem látható. A pilóta üzemmód. Pilóta üzemmódban éled az életed. Ez sok esetben jó, szükséges. Ha nem lenne, már megőrültél volna. Minden tettedet, mozdulatodat nem lehet tudatosan irányítani. Reggel, amikor bekapcsolod a kávéfőző gombját, tök jó, hogy automatikusan teszed.

Agyad, testednek csupán 2%-a. Ezzel szemben ő zabálja fel a legtöbb energiát. Gondolkodásra 20%-70%- ot is képes elfogyasztani Vizsgaidőszakban 70%-ot. Elméd ezért mindent automatizál, hogy ne kerüljön sok munkába. Nem gondolkodásra termett.

Megkísérelsz spórolni ott, ahol csak lehet. Létrehozol sablonokat. Egy impulzus alapján besorolja az agyad a dolgot valamely sablonba. Piros autó= veszély vagy piros autó = boldogság. Puff, kész eldőlt. Nem te döntöttél.

Ezen a hosszú felvezetőn bizony végig kellett menjek, hogy értsd, a tanulási szokásaid is tökre ugyanígy működnek.

Itt vagy még? Akkor jó. Ez jó jel a sikerességed felé.

A tanuláshoz fogyaszthatsz 20% vagy 70% energiát

A magoláshoz nem kell gondolkodnod. Csábító az agynak. Mehet pilóta üzemmódban. Gondolkodáshoz a tanulás 50%-70%-ot is elfogyaszt. Tudatalattid mit fog sugallni?

Hahó, kedves gazdám, spóroljunk! Meg lehet ezt oldani kevesebb energiabefektetéssel is.

Mennyire igaz ez? Amikor az általam kidolgozott tanulási technikák szóba kerülnek, a „szűz” hallgatóság azonnal elveti. Hú, ez mennyi idő, energia, gondolkodás. Ezalatt „megtanulom.”

Pl.: TORII = kapu japánul. Én azt mondom, úgy jegyzem meg, hogy a focicsapatom az elvesztett meccs miatt tort ül a kapuban. Vizualizálom, lehetőleg minden érzékszervemet bevonva. Mindkét féltekét dolgoztatom. A szó azonnal a hosszú távú memóriába kerül. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy ez a tudás előhívható lesz bárhol, bármikor.

A magoláshoz nem kell sok energia

magolás = kevés energia > nem előhívható > újabb ismétlés > sok idő > negatív élmény > nyelvtanulás rossz > nem megy nekem

Jó szokás a sikeres tanulás kulcsa

Mi a helyzet azokkal, akik voltak a képzésemen?

Megtapasztalták a magukban rejlő csodát, lelkesen távoznak. Hisz a 86 milliárd idegsejt tényleg csak arra vár, hogy rögzíthesse az információt úgy, hogy előhívható.

A szokás nagy úr. Szépen lassan, osonva észrevétlenül kúszik vissza. A pilóta üzemmód újra átveszi az irányítást.

Itt veszett el a siker. Itt a kockázat az én munkámban is. Az utat mutatom, de a sikerért már az embernek kell megdolgozni.

Van egy jó hírem.

Ha kitartó vagy, figyeled magad, tudatos vagy, egy – három hónapig, akkor a kreatív tanulás lesz a szokásod, a pilóta üzemmód.

 

 

 

Ha van iskolás gyereked, akkor ébresztő

Kész káosz

Úgy érzem soha nem volt még ekkora zavarodottság az iskola, a tanulás körül, mint most. Bár lehet, hogy ez téves érzet.  De mindegy, hogy volt e vagy nem, attól még most létezik, és baromira foglalkozni kell vele.

Aláírom a bizonyítványt úgy, hogy nem nézek bele

 

Egyik nap megjelenik egy apa írása arról, hogy aláírta a gyermeke bizonyítványát, anélkül hogy megnézte volna milyen jegyek állnak az értesítőben. A gyermek félve nyújtotta oda azt, mert a tanár előre jelezte, hogy a szülők szomorúak lesznek, hisz lehetne sokkal jobb.

Apuka nem haraggal reagál a jegyekre. Azért nem, mert a rossz jegyek úgy születtek, hogy apa, anya sem tudta megoldani a matek feladatot, de még a könyvelő sem. Egy barát kiszámolta, tehát az nem a gyerek tudása. Volt év közben egyes, mely nem a tudásért járt. Kvázi, nem szidta le a gyereket, úgy ahogyan a tanár jósolta vagy – talán elvárta, mert nem a tudást tükrözi. És kérem igaza van.

A tesztpontszámok és eredmények kimutatják, hogy hol tartanak a diákok, de azt nem tudják megmutatni, hogy mi lehet belőlük. (Carol Dweck)

Védjük meg a tanárokat

 

Másnap egy másik cikk. Védjük meg a tanárokat. Ők nevelik a gyerekeinket. Mi mindent megtesznek értük, mi pedig nem becsüljük meg munkájukat. A gyermekeink sorsa nagy részben az ő kezükben van, hisz életük nagy részét az iskolában töltik.

Ha most lenne iskolás gyermekem, úgy érezném magam, mint a bolondok házában. Mi van?

Tudod, mi van? Mindkettőnek igazsága van. És egyiknek sincs igazsága. Mert nem csak fekete és fehér a világ, hanem színes. Ha még egyáltalán lehet nem feketén látni.

A tanárok elvesztették a bizalmat

 

Nem becsülik meg a szülők a tanárokat. Nem általánosítok, hisz én mondtam az imént, hogy színes a világ. Ezért azt mondom, egyre több az olyan szülő, aki nem bízik a tanárokban. Lenézik őket és ennek otthon a gyerek előtt hangot is adnak. Nem a levegőbe beszélek. Érzem, tapasztalom a különbséget. Pályám kezdetén, ha összehívtam egy szülői értekezletet, amit nem is annak hívtam, mert gyerekkel együtt jöttek, mondom jöttek. Mindenki. Ha valaki mégsem tudott jelen lenni, tuti biztos, hogy később megkeresett. Teljes mértékű bizalmat éreztem a szülők és a diákok részéről. Nem volt olyan hét, hogy ne érdeklődött volna egy anyuka a gyerek haladása iránt. Telefonon, vagy felkeresett.

5-6 éve alig-alig történik ilyen.  Pedig a kapcsolatfelvétel is egyszerűbbé vált. Nem tudok mást mondani, mint amit érzek, veszítem el a bizalmat napról napra, évről évre. És ezt hallom pedagógus társaim részéről is.

Túl vannak terhelve a diákok?

 

Még a csapból is ez folyik.  És valóban. Napi 7-8 tanóra, embertelen. Felháborító, gyötrelmes. És maga a tanulás suli után kellene, hogy jöjjön. Amikor mi voltunk diákok, még gimiben sem volt soha 6 óránál több tanóránk egy nap.

De érdemes elgondolkodni azon is, hogy némely versenyszerűen sportoló, zenét, táncot tanuló gyerek a rengeteg pluszóra mellett is győzi a tanulást. Nem is akárhogyan. Ők mit tesznek másként?

Beszélgettem magántanulók szüleivel. Napi 2-4 órában tanulják meg az anyagot, utána kiválóan vizsgáznak belőle. Ebben benne van a tanóra és a megtanulás is. Ugyanezt iskolában 12 éven keresztül napi 6-8 órában???

Biztos, hogy több a tananyag, mint régen?

 

Én nyelvtanítás szempontjából látom a helyzetet. Ma 1/3-át tanítom annak, mint 15 évvel ezelőtt. A mai nyelvvizsga szint meg sem közelíti a korábbit. Viccesen hallottam is Origolight vizsga. Idősebb kollégák is alátámasztják azt, amit állítok. Régen több volt. De a mostani mennyiség is elvégezhetetlen minőségi munkával.

Mit tanulnak a gyerekek?

Rengeteg feleslegeset.  Nem a koruknak megfelelő anyagot. Csupa- csupa elméletet. Lexikális tudást és nem gyakorlati képességet.  És valóban sok. Mert csak öntik az agyakba az információt, meg van szabva óráról órára a tempó. Sem teret, sem időt nem hagyva annak, hogy gondolkodjanak. Az viszont meg van szabva, hogy mit gondoljanak.

Hadd meséljek egy igen tanulságos sztorit

 

Nem egyedi! A problémával nap, mint nap megküzdünk.

Beszélgetek a diákkal. Illetve csak beszélgetnénk, mert gondolkodás nélkül, találgatva mondja a válaszokat. Mintha a vadász ülne a lesen és vaktában lövöldözve bízna a szerencsében, hogy egy vadkan belefut a golyóba. Megállítom.

– Gondolkozz, mielőtt megszólalsz.

Először eltekint fölöttem, néz a semmibe. Majd kis idő múlva a szemembe néz, megszólal:

– Tercsi néni, azt hogy kell?

Olvasom a magyar tanárok állásfoglalását, az alaptantervről. Te jó ég! Ha ennek csak a fele igaz, akkor még rosszabb lesz a helyzet, mint ami most van. Az óraszámot csökkentik, de a tananyagot nem.

Vass Vilmos oktatáskutató: “egyszerű ismeretközvetítésről szól, nyilvánvalóan gondolkodásmentes iskolát képzeltek el. Elsősorban a gimnáziumra igaz, de az általános iskolában is alapvetően elavult pedagógiai módszereket erősít, a diktálást és a magolást.

Mindenki mondja a magáét és semmi sem változik

 

Illetve van, ami változott. Hirtelen és óriásit. A világ. Az információrobbanás után nem lehet úgy tenni, mintha semmi sem történt volna.

Tényleg csak néhány szempontra szeretnék rávilágítani.

A diákok iskolában töltött ideje megnövekedett. Miközben belépett az életükbe a virtuális világ. A fennmaradó idejük nagy részét ott töltik. Napi 1-2 órát szörfölgetnek a szósöl média oldalakon. Hétvégén akár 4-5 órát is. El is csodálkozom azon, ezt hogy tudják megoldani. De a számok nem hazudnak. Megnéztük a telefonokon az ott töltött időt.

Kérdem én! Megtanította őket valaki az idejüket beosztani? Mert a szülő biztosan nem, hisz neki is új ez a helyzet. Ez egy új nevelési szempont. Meg egyébként is. Bizony közülük is sokan ott élik fél életüket.

Kérdem én! Megtanította őket valaki tanulni abban a világban, amikor zúdul ránk az információ, mint az áradat? Az agy nem gondolkodásra termett, hanem arra, hogy életben tartsa a testet és szórakoztassa az embert. Azt válassza, ami neki jó és élvezetes. Vagyis a tanuló kedvenc youtuber videója biztosan kisöpri a magyar órán tanultakat. Még ki sem tette a lábát az osztályteremből a folyosóra, az ott hallottak 90%-a elszállt. Hacsak…..A tanáron múlik.

Kérdem én! Megtanította őket valaki arra, hogyan kellene tanulni? Hogyan működik az agy tanulás közben? Hogyan lehet megtanulni gondolkodni? Sőt! Hogyan lehet nem csak előre gondolkodni, hanem mondjuk beszéd közben is? Mert ilyen kutatások folynak ám világszerte. Ki tud róla? Szülő? Tanár? Gyerek? Hát nem ezzel kellene kezdeni?

Mindenkinek igaza van és senkinek sincsen igaza

A szülők, tanárok vitái féligazságok. Nem lehet általánosságként kijelenteni, hogy rossz az iskola. Rosszak a tanárok és rosszak a szülők.

Igazság mégis van.

Elképesztő nagyot változott a világ. A fejlődés során mindig az maradt fenn, aki a változásokhoz alkalmazkodni tudott. Itt az idő alkalmazkodni.

A körülményeken senki sem tud változtatni. Csak és csakis azon, ahogyan reagálsz a helyzetre. Kár egymásra mutogatni. Sehová sem visz. Ha kifelé mutogatsz, azzal eladod a függetlenséget, a szabadságod. Mert elfogadod azt, hogy a probléma megoldásáért nem tehetsz semmit. Felmented magad az alól, hogy cselekedj. Nézz magadba. Mélyen meglátod, hogy igazából ez nem a tehetetlenség, hanem a nem akarás. A nem akarásnak emberfeletti ereje van. A nem akarás az nem más, mint önbecsapás. Függetlennek érzed magad, mintha te irányítanád az eseményeket, az életed. Pedig már régen lefordultál a futószalagról, ahol sablonosra szabtak.

De soha sincs késő felébredni

 

Soha sincs késő megtanítani a gyerekeidet tanulni, sok szemszögből vizsgálódni és gondolkodni. Ne csak a tanároktól várd a megoldást.

Soha sincs késő pedagógusnak megtanítani gondolkodni, láttatni. Kérdőjellel s nem ponttal zárni az órát. ” Kritikai és nem mérlegelő gondolkodásra késztetni.”

 

 

 

 

 

Mire emlékszünk könnyen? És arra miért?

Az első csók emléke

14 éves voltam, amikor megtörtént az első csók. Régóta tetszett egy fiú. 16 volt. Nekem akkor gyönyörű. Magas, barna, kisportolt. Egy huncut hajtincs mindig a szemébe lógott és ettől még vagányabbnak tűnt. Naná, hogy minden lány odavolt érte. Pont úgy, ahogyan ezt az amerikai tini filmekben látjuk.

Elérhetetlennek éreztem, hisz csak 14 voltam, kislány. Ráadásul nem is szép, (gondoltam). Sőt a duciságomat kimondottan kövérségnek éltem meg.

Lakodalomban voltunk. Olyan igazi falusi lakodalmat képzelj el. 500-600 fővel. Már délelőtt kezdődik. Ebéd, majd kikerülnek az asztalok. Tánc, mulatozás. Estére a vacsorához újra behordják a bakokra fektetett asztallapokat és padokat.

Nagy engedmény volt a fiatalok számára akkoriban, hogy nem volt kötelező a szülőkkel ülni. Egy olyan esküvő, ahol szinte a fél falu hivatalos, szép számmal vannak gyerekek, tinik és a nagyok. Mindannyian egy asztalnál. A fiatalok sora. Mindig ugyanott. Így kerültem a szerelmem közelébe. Pontosan mellé.

Beszélgettünk. Semmiségekről. Mielőtt a következő fogást, a lagziskáposztát hozták volna, sétára invitált a nagy Ő. Boldogan mondtam igent. Kint a sötétben megfogta a kezem. Így andalogtunk egy darabig, majd a templom rejtett szegletében, a sekrestye bejárata mellett megtörtént. Az első csók az életemben.

Visszafelé én már nem jártam, hanem úsztam a levegőben. Az érzést a mai napig fel tudom idézni. Több volt, mint boldogság. Büszkeség és győzelem. Engem választott. Úgy éreztem mindenki látni fogja, hogy mi történt odakint. Pontosan fel tudom idézni a kérdést, amit a barátnőmnek tettem fel.

  • Látszik a számon?
  • Csókolóztatok? – kérdezett vissza hangjában teljes bizonysággal.
  • Tehát látszik?- váltam holt fehérré. Rettegve attól, hogy szüleim is megpillantják rajtam a „felnőtté válás” tényét.

Ez a történet nem most volt. Mégis szinte tökéletes részletességgel tudom előhívni a képeket.

Saját esküvőn készült fotó

 

Emlékezz Te is

 

Most pedig Te jössz. Olvasd el a kérdéseket, és ami a legjobban megérint, idézd fel oly alapossággal, amennyire csak tudod.

  • Mikor, kivel, hol csókolóztál először?
  • Mikor, miért voltál életedben a legboldogabb?
  • Mikor sírtál utoljára? Miért?
  • Melyik gyerekkori ajándéknak örültél a legjobban?
  • Milyen emlékezetes baleset történt veled?
  • Féltél már istenigazából?
  • Melyik ruhádban érezted magad gyönyörűnek? Hol viselted?
  • Mikor akartál a föd alá süllyedni szégyenedben?
  • Vérig sértett valaki életedben?

Egészen biztos, hogy találtál olyan elfeledettnek hitt emlékképet, melyet elő tudtál hívni memóriabankodból. A memória ugyanis végtelen. Hallod! VÉGTELEN A MEMÓRIÁD!

Mindent eltárolt, amit életed során átéltél. Annál még többet is. Olvasmányokat, filmeket, verseket, színdarabokat, zenét, dallamot, festményt. Az égvilágon minden lenyomatot hagyott az agykéregben. Képzeld! Még azt is, amit egykor megtanultál. Még az oroszt is.

Hogy nem tudod előhívni? Ez a baj? Hát igen. Képes vagy mindent elmenteni. A tudás birtokában vagy. De előhívni már nem vagy képes.

Vagy mégis? Miért tudtad felidézni azt a bizonyos évszázados eseményt? És ha azt elő tudtad bányászni, akkor van rá mód, hogy ugyanazzal a módszerrel a többi tudást is felszínre hozd? Erre keressük a választ.

Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus lesz a segítségünkre.

Agyad tárolókapacitása végtelen

 

A tanulás az agykéregben megy végbe. 3-4 mm rétegesen felgyűrt lemez, kiterítve 2 m² a felszíne. Itt keletkezik a motiváció, gondolat, érzelem. Közel 100 milliárd idegsejttel rendelkezel. Egy idegsejt 10-20-100 ezer másikkal alkot kapcsolatot. Hogy tudja ezt megtenni? Úgy, hogy nyúlványokat növesztett.

Dendritek az antennák, összegyűjtik az infót. 10-20 ezer ilyen nyúlványa van egyetlen sejtnek.

Az axonok az adók. Továbbítják az impulzust. 40-60 ezer axonja van egy sejtenek. Mondhatjuk a számok hallatán, hogy agyad tárolókapacitása végtelen.

Ha az adó és a vevő közt kapcsolat jön létre, az a SZINAPSZIS. Az axon, gyöngyeiben ingerület átvivő anyagokat tárol. Azokat kiönti, a dendritek tüskéi felveszik. De van egy bibi. Csak akkor tud megtörténni az átadás, ha egyszerre sülnek ki. Vagyis memórianyomok csak akkor keletkeznek, ha egyszerre kódolnak. Ez olyan, mintha rendelnél egy iPadot egy webshopból. A GLS kiszállítja. Ha nem vagy otthon, nem tudod átvenni. ( Az agyadban nincs szomszéd, sem GLS pont.) Ezért létrejöttek az u.n. gátló idegsejtek. A hippocampusban laknak. Az a dolguk, hogy meggátoljanak abban, hogy elmenj otthonról, ha jön a csomagod.

Szuperidegsejtjeid vannak, nélkülük nincs memória

 

De mégsem ilyen egyszerű. Egy gátló idegsejt csak 100-200 vásárlót tud otthon tartani. Azaz a szinkronizálni az adót és a fogadót. Nem győzi a rengeteg pakkot.

Viszont van megoldás! Létezik egy szupergátló idegsejt, ami a gátló idegsejteket szinkronizálja. Néhány 10 000 szupergátló gondoskodik arról, hogy minden vásárló a világon pont akkor legyen otthon, amikor megy a futár. A szuperidegsejtek befolyásolják tehát a több milliárd idegsejtet. Nélkülük nincs memória. Hogyan teszi? Érzelmekről, motivációról, élettani tapasztalatokról szállít infót. A múltról.

Tanulni könnyű

 

Ha otthon vagy, amikor jön az iPaded, azért lesz jó, mert egy csomó kreatív dolgot tudsz teremteni vele. Kreatívkodhatsz, alkothatsz. Általa tanulhatsz újat, fejlődhetsz. Ez az igazi boldogság. A FLOW. A motiváció.

Most már tudod, hogy jut el a tudás a memóriádba. Ez könnyű. Tanulni könnyű.

Emlékezni nehéz

 

Akkor mi a nehéz? Előhívni az emlékbankodból azt a végeláthatatlan ismeretet, amit eddig begyűjtöttél. Az emlékképeket fel kell cimkézned. Pecséttel kell ellátnod.

Lássuk a magyarázatot! Életed során folyton folyvást vásároltál. A GLS szakadatlan hozza. Te átveszed. Nem mindegy hol helyezed el a lakásban és milyen cimkét ragasztasz rá. Az a célod, hogy azonnal elő tudd rántani, amikor szükséged van rá. Ha szöget akarsz beverni, akkor tudd, hol a kalapács.

A cimkét a belső világod ragasztja a memóriacsomagra. A saját élményeid, érzelmeid, megtapasztalásod. Minél egyedibb, annál jobban előhívható. A belső világod fejleszthető. Fejlesztened kell! Érzelemgazdagítással, motiválással, erkölcsösséggel, kulturális hagyományok ápolásával.

Az információrobbanás veszélybe sodorta a tudást

 

Nincs idő a végtelen mennyiségű információt cimkével ellátni. Ezért csökken a kreativitás, kikapcsolja az érzelmeket, ami lelki elsivárosodáshoz vezet.

Az a fiatal, aki 1 órára leül a gép elé szörfölni a neten, a végén fogalma sincs mi volt a célja az egésznek. Azonban teleírta a tároló rekeszeit, de csak felületesen. A belső világot kizárta a folyamatból. Egy csomó időt elpazarolt, miközben egy árva gondolatot sem produkált.

Megváltozott környezetbe kerültünk az információs korszakban.

Az evolúció során mindig az maradt fenn, aki a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudott. Az agyad keresi a megoldást. Azonban ha azt hiszed, hogy képes vagy ezt az információ cunamit kezelni, akkor tudod mi vár rád?

Stressz, neurológiai betegségek, alkohol drog.

Az információ robbanás tehát káros annak, aki azt nem tanulja meg kezelni. Megszűrni, szelektálni, időt hagyni a fontosak felcimkézésére.

Mi a megoldás?

 

  • Élményeket gyűjteni. Valódit.
  • Művészetekkel találkozni. Múzeum, koncert, színház, film.
  • Kapcsolatok teremteni, ápolni.
  • Tudatosan bánni az internet adta lehetőségekkel.
  • Olvasni, olvasni, olvasni.
  • Az újat a régihez kötni. ( Pl ezt tettem én is, amikor azt mondtam, ez olyan mint…)
  • Időt adni a kódolásnak.
  • Megállni és gondolkodni. Nem átrohanni egy könyvön!

 

 

 

 

Ne csokit egyél, ha jobban akarsz koncentrálni

 

Mennyi energiát fogyaszt az agyad?

Nem is gondolnád, hogy az aprócska computer a fejedben milyen falánk gépezet. A kaja 20%-át behabzsolja. Annak ellenére, hogy a tested tömegének csupán 2%-át nyomja, elég szépen kiköveteli magának az adagját. Igazából érthető is, hiszen ő a főnök és aki a legfelelősségteljesebb munkát végzi, annak kell is az energia.

Tévhit, hogy csokit kell enned a jobb koncentrációért

Vizsga előtt reszkető diákok a folyosón várakozva csokit majszolva várják a megmérettetést. Írásbeli vizsgán pedig az asztalt ellepik a színes papírokba öltöztetett édességek, mintha a csokigyárak termékbemutatót tartanának. (Nem is értem, hogy miért nem csaptak le már egy érettségin készült fotóért.)A delikvens pedig meg van győződve arról, hogy ha nem elég az agyba vitt információ  egy jó vizsgához, majd a csoki összetereli a ismereteket, mint a terelőkutya a bárányokat.

Glükóz, de nem cukor kell az agynak a hatékonyabb tanuláshoz

Ha már fogyóztál, akkor biztosan megtapasztaltad, hogy sokkal lassabban megy a tanulás és olyan, de olyan nehéz koncentrálnod. Naná! Megvontad agyadtól a glükózt. Ha csokival vagy édességgel kényezteted agyadat akkor pont az ellenkezőjét éred el annak, amit szeretnél. Triptofánt adsz neki, ami szerotoninná alakul és az bizony aluszékonnyá tesz. Na bumm. Ahelyett, hogy tanulásra bírtad volna őkegyelmét, jól kiütötted. Ha a tanulást a jó kiadós ebéd utánra időzíted, duplán tolsz ki magaddal, mert az emésztéssel lesz elfoglalva és tesz arra, hogy mit kell másnapra tudnod.

Mi kell az agynak, hogy hajlandó legyen hatékonyan tanulni

 

Glükózt bármilyen szénhidrátból képes előállítani. Ha úgy érzed, hogy csökken a figyelmed, egyél teljes kiőrlésű gabonákat. A zabot egyenesen imádja.

A bogyós gyümölcsök kiváló választás. Különösen a fekete áfonya. Tele vannak antioxidánssal, ami megakadályozza az oxidatív stresszt a szervezetedben. Eheted frissen, fagyasztva vagy aszalva. A szilva, szőlő, málna brokkoli és spenót is tudják ezt.

MMM&S kódfejteve: mazsola, mogyoró, mandula, sárgabarack. Bór van bennük, segítve a kéz és a szem koordinációját.

Tojást reggelire, 2-3 db-ot, ha különösen nehéz napod lesz. Tuti memóriafogas ha még karfiollal, burgonyával, paradicsommal párosítod. Kolin tartalmuk miatt képes lesz a szervezeted acetilkolint előállítani. Bizonyították, hogy a memória hatékonysága függ ettől a vegyi anyagtól.

Omega-3 ás-6 az agy motorolaja. Olajos halakban biztosan megtalálod. Ajánlott hetente 2x olajos halat enni. Ha nem szereted magában, keverd a salátába. Ha úgy sem, a salátádat ízesítsd dióolajjal.

Tonhal, pulyka, hüvelyesek B vitaminforrások. Ha ideges, és rosszkedvű vagy, egyél jókedvet. B1, B2, B12 jókedvre derítenek és serkentik az agyműködést.

Homoktövis a szuper gyümölcs. Ő maga egyben tartalmazza a fent felsoroltakat. Van benne mindenféle vitamin, és még omegák is, amelyek egyébként növényekben nem találhatók.